Page - 486 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

486 a rendszertelen szálalás módja honosodott meg. Ezzcl legelóbb a vallás- alapítványi erdókben hagytak fól és 1876-ban az erdók kezelését korszerú elvek szerint szabályozták, megállapítván azoknak elóbb ideiglenes, azután végleges gazdasági tervét. Az erdófelügyelóségi intézménynek 1871-ben tórtént fólállítása óta pedig részint rábeszélés, részint ráparancsolás útján a kózségek és volt úrbéresek erdeiben is tért hódított a rendszeres gazdálkodás, úgy, hogy ma már a még meglevó erdók miad rendszeres kezelésben része- súlnek, még pedig a húzamos erdógazdaság elvei szerint, nevezetesen : a góróg-keleti vallás-alapítvány birtokán 229.288 hektár, a kózségi és kóz- birtokossági erdók kózúl 28.579 hektár, a magántulajdonban levó erdók kózúl 76.931 hektár, tehát ósszesen 334.798 hektár erdóterúlet, vagyis az ósszes erdóterúletnek 74°/0-a. Leggyakoribb kezelésmód a szálerdó mívelés tarvágással vagy foko- zatos fólújító vágással. Csekélyebb elterjedésnek órvend a csoportos fólújító vágással kezelt szálerdó és a sarjerdó mívelésmódja. Jelenleg 436.882 hektárt szálerdó mívelésmóddal, 10.985 hektárt satjerdó mívelésmóddal kezelnek. A vágásfordúló a szálerdókben a vallás-alapitványoknál 100—120 év, a kózségi és magántulajdonban levó erdókben rendszerint 60—80 év. A sarj- erdók vágásfordúlója 3 — 40 év kózótt változik. Az erdók fólújítását azelótt egészen a természetre bízták. Csak a mikor a síksági erdókben nagyobb terúleteket kezdettek kihasználni, akkor fogtak hozzá a vágásoknak mesterséges úton való beerdósítéséhez. Az ekként létesített nagyobb kiterjedésú fiatalosok a 70-es évek kóze- péból származnak, a mikor a góróg-keleti vallás-alapítvány síksági erdeiben a letarolt terúletek beerdósítéséhez nagyobb erélylyel kezdtek hozzálátni. Ez a példa hatott, s a mint az erdészet kózigazgatási tényezói is buzdítólag léptek fól s az ügyet támogatni kezdték, a mesterséges erdósítés a magán erdóbirtokosok kórében is mind tóbb tért hódított. A kózigazgatás erdészeti alkalmazottjainak szaporítása útján azután, a tórvényes rendelkezések alapján sikerúlt a kózségek és magánbirtokosok erdóterúletein is nagyszabású erdósítéseket létesíttetni, úgy, hogy a legutolsó két évtized alatt beerdósíttetett: I. a góróg-keleti vallás-alapítványnál . . 22.905 hektár 211.384 frt 39 kr kóltséggel, II. a kózségek és kózbirtokosságok által 438 „ 5-029 „ 79 „ „ III. a magánbirtokosok által 2.281 „ 18.331 „ 48 „ „ tehát mindóssze . 25.624 hektár 234.745 frFóó kr kóltséggel, mely adatok szerint a hektáronkénti átlagos kóltség 9 frt 16 krajczárra rúg.