Page - 496 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

496 Minthogy Bukovina vasúthálózata ma már annyira ki van épúlve, hogy a tartományt keletröl nyugatra s éjszakról délre mindenfelé vasútak szelik át, s minthogy az erdei termékek szállítását az úsztatásra és tutajozásra berendezett vízi útak és erdei pályák is igen megkönnyitik, s e mellett az erdei útakon, tengelyen való szállítás is eléggé olcsón tórténhetik : alig van olyan erdó a tartományban, melynek termékeit nagy termelési koltségek miatt piaczra vinni nem lehetne. Azok a tényezók, melyek az erdókre károsan hatnak, a dér, zúzmara, hónyomás és a kései fagyok mellett leginkább az éjszaknyugati és nyugati szelek, melyek a szálalás alatt álló erdókben évról-évre nagy kárt tesznek. 1885-ben egy keleti irányból jövö cyclon a wiznitzi, storozynetzi és radautzi kerúletekben több ezer hektárnyi erdót döntött ki s tett tönkre. A szél dúlásai mellett a túz is nagy károkat okoz évról-évre, a mit jórészt az erdei munkások és pásztorok gondatlanságának kell tulajdonítani, bár az erdóégésekben a foldmíveló lakosságnak is van része. A lúczfenyú szúja s ennek rokonai majdnem mindenfelé nagy számban lépnek ugyan föl az erdókben, eddig azonban különös megemlítésre méltó szú-rágás nem fordúlt eló. Úgy látszik, hogy a gyors idóváltozások a bogár rajzási idején, valamint a tavaszi hideg idójárás hátráltatják a szúknak vesze- delmes mértékú elszaporodását. Meglehetósen gyakori a jegenyefenyú szújának elófordúlása is, fóként az erósebben szálalt, bükkel elegyes jegenyefenyvesek- ben. Ennek a rovarnak nagyobb mértékú elszaporodását mégis a megtámadott fák idejekorán való kivágásával és eltávolításával nem nehéz megakadályozni. Az erdóknek legnagyobb ellensége azonban itt is maga az ember. Az erdó- károsítások ugyan rendszerint csak azokon a vidékeken nagyobbak, a hol kózségi és volt úrbéres erdó nincsen; de más felól a magánerdókben maguk a birtokosok teszik a legtöbb kárt a rendszertelen vágásokkal, a túlságos legeltetéssel és az irtásokkal; ezért az erdópusztítás megakadályozása végett rendeleteket kellett kibocsátani. így rendeltetett el 5.841 hektár tönkretett erdóterúletnek mesterséges úton való újrabeerdósítése, s ekként szegte útját a hivatalos beavatkozás még 56.514 hektár erdó megrongálásának. Az erdók kezelése szempontjából meg kell még emllteni, hogy Bukoviná- nak Ausztriához tortént csatolásakor az erdók semmiféle felügyelet alatt nem állottak. Csak 1786-ban alkalmaztak a vallás-alapítványi erdókben felilgyeló személyzetet. Ezt a példát (1792-ben) a katonai kincstár kóvette legelóbb, mely az általa bérben bírt radautzi uradalomban egy fóerdészt, három erdészt