Page - 512 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

512 Ilyen elvadúlt és szomorú állapotban vette át 1774-ben az osztrák kormány Bukovinát. Az újonnan bekebelezett tartomány szervezését Miháldii Splényi báró vette kezébe, s ó azonnal belátta, hogy csak az összes ipar- ágakat felóleló gyökeres átalakításokkal és bcruházásokkal lehet az igazán ázsiai állapotokat megszúntetni s a tartományt az európai múveltség szín- tájára emelni. Splényi báró a pangó ipar folélesztésére a tartománynak külföldi, neve- zetesen a nyugati államokból beédesgetendó gyarmatosokkal való betelepítését tartotta a legalkalmasabb eszkóznek, s fókép jó mesteremberek meghonosítását túzte ki czéljáúl. A Philippenyben (a mai Prelipczében) 1760-ban alakúlt német foldmíves és ¡paros telep, sajnos, csak 1768-ig állott fönn. Kevéssel az osztrák uralom elótt ugyan ¡smét alakúlt egy kis kézmíves gyarmat a Gartenberg vezetése alatti sadagórai pénzveró mellett, a melynél a pénzveró- munkásokon kivúl ósszesen mintegy 50 másféle, megint csupa német mester- ember, ú. m. bodnár, nyerges, asztalos, varga, pék, mészáros, szappanos is telepedett le. A pénzveró megszúnte után azonban ez ¡parosok ismét ki akartak vándorolni a tartományból; de Splényi, hogy minden áron megtartsa óket, mindenféle kedvezményt, iparszabadságot, vásárjogot adott a Gartenberg-féle telepnek; sót szabad kereskedó várossá akarta emelni Sadagórát s egyéb kiváltságokat is igért neki, hogy kitúzótt czélját elérje. Azonban Sadagóra szép napjai Splényi visszahivatása után hirtelen véget értek, s ezzel a tarto- mány egyetlen helye, a hol néhány polgári iparág egyideig otthonra talált, ismét elvesztette addigi kiváltságait. Splényi utódja, Enzenberg tábornok, szintén nagy gondot fordított az ország iparának follendítésére. S a két derék katonai kormányzó fáradozásának meg is lett az a sikere, hogy az ipar folvirágoztatása érdekében tett intéz- kedéseik folytán a városokban új élet kezdett folpezsdúlni. Fóleg Suczawa, a régi kereskedó város támadt fól ismét hosszú aléltságából élénkebb tevé- kenységre. 1779 végén Enzenberg jelentése e helyütt az órményeknek 100 nagyobb és kisebb kereskedó boltját említi. 1804-ben az egész tartomány terúletén 195 tulajdonképeni kereskedó vállalat s azokon kivúl 401 korcsma, 220 dohánybolt és 2 révbérló volt. Több rendbeli kedvezmény, fókép teljes iparszabadság biztosítása, nemkülónben minden ipari czélra épúlt ház harmincz- éves adómentessége folytán újabb iparosok és kézmívesek kerúltek a tarto- mányba, s lassacskán megint benépesúltek a városok szabókkal, vargákkal, pékekkel, asztalosokkal és lakatosokkal. Mindez azonban igen nehezen ment,