Page - 524 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

524 kokszot használnak. Ez óntómúhely elég jól megél. Eisenauban, Jakobenyben és Wamában kapákat,. gereblyéket, ásókat, lapátokat (miritegy 700—800 mázsát) kovácsolnak, a mihez anyagúl részint vásárolt stiriai, részint ócska vasat használnak. A jakobenyi gépgyári mühely tôbbnyire csak géprészeket készít órló és fúrészmalmok számára, s mindóssze kórúlbelúl 10.000 forint értékút termel évenként. Nevezetes szerepe van még ma is a bukovinai kózgazdasági életben a kereskedelemntk. Míg 1804-ben csak 596 kereskedelmi ílzlet volt az ország- ban (beszámítva a korcsmákat és csapszékeket is), addig 1872-ben már 4.000-re emelkedett a számuk. Az 1873. évi gazdasági válság folytán azon- ban a bukovinai kereskedelem is nagyon hanyatlott; de még ennél is sulyosabb csapást mért rá a Romániával való kereskedelmi szerzódés lejárta 1886-ban. Csak a legutóbbi években tapasztalható ismét némi fóllendúlés. Ma a tarto- mányban már kórúlbelúl 7-000 ónálló kereskedó van (mintegy 1.500 korcsmai Qzletet is beszámítva). A kereskedelem fejlódésére nagy hatással volt a kózle- kedési eszkózók és útak gyarapodása, valamint a kózhitel javúlása. A 70-es évek elején pl. a 30-as és még ennél is magasabb kamatláb nem volt épen ritkaság a tartományban. E téren azonban tetemes javúlás állott be egyrészt a külónbózó hitelintézetek, így kivált a czernowitzi takarékpénztár, az osztrák- magyar bank (akkoriban még nemzeti bank) fiókja és a galicziai jelzálog-bank megalakúlása óta, más részt pedig az 1877. évi július 19-ki uzsoratórvény kôvetkeztében. Mindazáltal még igen sok e részben a teendó s még mindig sajnosan érezhetó, hogy a kisgazda és a kisiparos, meg a kiskereskedó nagyon nehezen jut pénzhez s úgy is csak nagy kamat mellett. Hogy a fakereskedés milyen nagygyá lett az utóbbi idóben, az már a fatermelés imént idézett számadataiból is eléggé kitetszik. Igen nevezetes a marhakereskedés is, a mely évenként 10—12 ezer darab szarvasmarhát, kôzte 3.000—4.000 hízott ókrót, továbbá 55—60 ezer darab bukovinai sertést juttat a nyugati piaczokra. Ehhez járúl még, a mikor a román határ a sertésvész miatt nincs elzárva, 30—40 ezer darab, Oláhországban bukovinai kereskedók részéról ósszevásárolt sertés. A tartomány fóldrajzi helyzete annak kereskedóit fókép a kózvetító kereskedelemre utasította. Ezért a kereskedésnek csakugyan ez a fajtája is a tulajdonképeni nagykereskedelem fó tevékenysége. 2 2 millió forintnál tóbb az ily úton elért forgalom. A takarmánynemúekben való kózvetító keres- kedés évi 2—3 ezer waggonra tehetó, s egy részt Románia és Oroszország,