Page - 525 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Volume 20

525 más részt a Nyugat kózótt tórténik a bukovinai kereskedók kózbejóttével. A bukovinai malmok és a hegyvidék számára való gabonabevitel évenként mintegy 1.500 waggon oroszországi és 2.000 waggon romániai árúra tehetó; az egész gabonaátvitel pedig Nowosielitzán és Itzkanyn keresztúl kórúlbelúl 15.000 waggonra, a miból Oroszországra 8.000, Romániára 7.000 esik. A Romániával való vámháború elótt a szállítmányok ezeknél jóval nagyobbak valának; azóta azonban az oláhországi gabona más, részben tengeri útakat keresett és talált is magának s elveszett a bukovinai átmeneti forgalom számára. Mintegy 120 waggon húvelyes veteményt a Kelet és a Fóldkózi tenger kikótói felé, loo—150 waggon gyümólcsót és 40 waggon lóhere-magvat Németországba, kórúlbelúl 500 waggon tojást Német- és Angolországba, továbbá 150 waggon borszeszt Német- és Magyarországba szállítanak a bukovinai kereskedóházak. Tetemes a mindennapi élet használati tárgyaiban, szóvótt árúkban és fényúzési czikkekben való bizományi üzlet is úgy Bukovina, mint Oroszország és Románia egy része számára. Szúntelenúl emelkedve és igen kedvezóleg fejlódtek századunk második felében a tartomány kózlekedési eszkózei. A mióta a lemberg—czernowitz— jassyi vaspálya 114 kilométernyi vonalával Nepoiokoutztól Itzkanyig átszeli az országot s azt a nemzetkózi forgalomba bevonta, azóta megnyíltak a tarto- mánynak addig nagy részt kiaknázatlan kincsei: az erdók s a mezógazdaság- nak és állattenyésztésnek vagyon- és eróforrásai. A fának kezdetben csupán tutajozás útján való szállítása sehogy sem állott arányban a rengeteg készlettel, s így lassanként a fó vonalokhoz egész hálózata csatlakozott a helyiérdekú vasútaknak, mi által a fának jóvedelmezóbb értékesítése és a nagyszabású fúrészmalmok iparágának életrekeltése vált lehetóvé, de ezzel egyben az ország czélszerú erdógazdaságának fóltételei is meg voltak adva. 1884-ben nyílt meg a czernowitz—nowosielitzai 31 kilométernyi hosszú vasútvonal, mely az ország egyik legtermékenyebb és legsúrúbb népességú vidékét átszelve az orosz határig ér. Fókép a fa- és gabonakereskedést mozdítja eló, a bukovinai gózfúrészeken fólaprózott fát Oroszországba, onnan pedig orosz gabonát szállítván a czernowitzi gózmalmokba, de még jóval tóbbet az átmeneti gabonakereskedelem számára. 1886 deczember havában nyílt meg a hliboka— berhometi (53 kilométer) és az ebból kiágazó karapcziu- czudyni (19 kilométer) helyiérdekú vasút. Ennek lefelé épúlet-, szerszám-, bútor- és túzifa, szarvas- marha, kó, mész, szesz, fólfelé pedig órlótt és vas árúk, sór, stb. a legneve-