Page - 61 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

61 illatát teli tüdóvel élvezzük. A vonat a súrú fenyú-rengetegbe fordúl, hogy harmadszor visszatérve még egyszer lássuk Barsmegye díszét, a szép fó bányavárost s hegyen épúlt tornyának vórósréz sisakját. Aztán a 776 meter magasban épúlt János-hegy nevú kôzségbe érünk. Vonatunk elérte a víz- választót. Innen saját sulyjával górdúl lefelé a vólgybe, mikózben a zakatoló gép alig tudja fékezni a vonat rohanását. Elhagytuk a barsi határt. Hontmegye. Hontmegye, déli határával a Dunára támaszkodva, Esztergom, Bars, Zólyom és Nógrád megyék kózt fekszik. Egészben véve hegyek, szabály- talanúl szerte ágazó hegycsoportok borítják. E kis megye régente a Nagy- Hont nevet viselte. Még a XIV. század elején Miklós fóispán Rima-megyét az ósrégi Nagy-Honthoz csatolta Kis-Hontmegye néven. A XV. század óta a két Hont hol külón vált, hol meg újra egyesúlt. 1729-ben tôrvényesen egyesítették a két megyét; de már 1802-ben ugyancsak tôrvényesen s vég- kép elszakadtak egymástól. Kis-Hontot Gômôrmegyébe olvasztották. Igy lett az addigi Nagy-Hontból is egyszerúen Hontmegye. A megyét beágazó hegyesoportokat az Ipolynak széles, kies és termé- keny rôlgye szakítja ketté. Tágasabb lapályokat csak e vôlgy mentében találunk, ide számítva a Selmecz patak vôlgyét is Egeg kôzségig, s a Korpona patakét Felsó-Túrig. A megye nyugati szélén a Szikincze folyó mentén levó lapályos rész már a Garam vôlgyéhez számítható. A megye éjszakkeleti részén dél felé, egészen az Ipoly vôlgyéig az Osztroszki-hegycsoport terjed ; nyugati határát a Korpona-vôlgy jelóli. Fó tômege Korponától éjszakkelet felé húzódik s legmagasabb esúesai kivúl esnek a megye terúletén ; de a megye éjszakkeleti szôgletében, Szénavár helység fôlôtt is találunk magasabb, 700 métert meghaladó tetôket. Dél felé a hegyek mind csekélyebb emelkedésúek, fokozatosan halmokká szelidúlnek és széles fensíkká alakúlnak a Litava patakig. E fensíkot, melyból itt-ott egyes kúpok emelkednek, számos kisebb-nagyobb vôlgy szeli át, melyekben rohanó hegyi patakok tôrnek dél felé. A Litava pataktól délre ismét maga- sabbra emelkedik a dombvidék, s mint a fensík párkánya húzódik délnyugati irányban egészen Ipolyság kôrnyékéig. A megye éjszaknyugati részén levó hegyeket együtt selmeczbányai hegycsoportnak szokás nevezni. E hegycsoport dél felé húzódásában, az Ipoly