Page - 66 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

66 A megye kisebb vizeit legnagyobb részt az Ipoly veszi magába. Ezek nevezetesbjei : a Selmecz, mely maga is számos kisebb patakkal gyarapszik útjában. A selmeczbányai hegyekben fakad és szûk vôlgyén nagyjában déli irányban haladva Tompán alúl ömlik az Ipolyba. A Zólyommegyében eredó Korpona patak is keskeny völgyön fut végig s Palást mellett magába veszi a Litava patakot. A Korpona folyása is déli irányú s Ipolyságnál egyesúl az Ipolylyal. A sebes folyású Garam csak kis részen mossa a megye délnyugati határát Kéménd és Páld között s lentebb, Garam-Kövesden alúl, a megye terúletén siet a Dunába. Tutajok járnak rajta. Fôbb mellékvize a Szikincze. E kis folyó a Szitnya tôvében ered s a Garam vizébe szakad azon a ponton, a hol ez a megye határát érinti. Hontmegye hegyes-völgyes tájaira pazarúl szórta szépségeit és kincseit a természet. Sôtétlô erdök és kies ligetek, búsongó várromok és vidám völgyek váltakoznak rajta. Gabonát terem a völgy, szôlôt a hegyoldal, aranyat, ezüstöt a magas hegyvidék öle. A legéjszakibb részen bányászok túrják az aknák mélységeit; a megye felsóbb, hegyesebb felében szelíd tót nép fárad és izzad mindennapi kenyeréért; a déli, tágasabb völgyekben szorgalmas magyar nép szánt, vet és arat, vagy újítgatja elpusztúlt szólejét. A föld méhéból elókerúlt óskori szerszámok, edények és hamvvedrek tanúskodása szerint már ósrégi idókben is ember lakta e vidéket. A nép hagyománya óriásokról is beszél, a kik valaha e tájon éltek. Ilyen óriásnak a lába nyomát látja Paláston egy táblaalakú szilda bemélyedésében s óriások lépéseinek nyomait Ipolyságon. Drégelyen ma is ismerik az óriás padját, egy sziklahasábot, melyen az ülés helye s alantabb az ülö kettós lábnyoma látható. A természet ily szeszélyes játékai több helyt láthatók. A tôrténeti hagyományok szerint két ezer évvel ez elótt sarmaták lakták e földet, a kik kôzé a II. században a germán kvádok telepedtek. A VI. század végén azonban már avarok uralkodtak a Garam és Ipoly vidékén. A Garam vôlgyében Bénynél, Kéméndnél látható kórsánczok, az Ipoly mellett a viski Mahér-hegy, a felsó-palojtai Orhegy állítólag mind avargyúrúk. Ez utóbbi hegynek tót neve Pogányvár, mely mint az erdélyi Bálványosvár, a pogány magyarok áldozó helye lehetett. A honfoglalás idején — a Névtelen jegyzó szerint — Arpád fejedelem parancsára Huba, Zoárd, Kadoesa és Bors vezérek vették birtokba e földet. A fönmaradt helynevek is bizonyítják, hogy az ós magyarok nagy számmal és szívesen telepedtek meg