Page - 98 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

as rend, valamint a kesfibbi banyatOrveny szerint is killOnOs kedvezmenyekben es kivaltsagokban reszesulnek. Ilyen al-tar(5 tobb van a selmeczi banyavideken, melyek kOzOtt a leg- nevezetesebbek: 1. A Biber al-tard, mely a hegybanyai (szelaknai) banyak ala van hajtva. RegisegerSl tanuskodik az, hogy ves<5vel es kalapacscsal van kivajva; oldalaba vesve egy helyen 1400 evszam olvashat<5. Hosszasaga 5700 meter s 575 meternyivel fekszik a tenger szine folott. 2. A Szentharomsag al-tar6, mely 47 meterrel melyebben van hajtva s torkolata a lebontott als<5 vagy szent-antali kapu mellett lathatd. Ez az al-tar6 is egesz hoszszdban ves6vel es kalapacscsal van kivajva. A munka 1549. evi augusztus 19-en kezd6d0tt es 1671-ben fejeztetett be. Hosszasaga 1.800 meter, a mellek-vagatokkal egydtt pedig 9.500 meter. 3. A Ferencz al-tdnmelynek munkalatait a hodrusbanyai volgyb6l 1494-ben inditottak meg, a hodrusbanyai es hegybanyai banyak ala szolgal a vizek elvezetese czeljabdl. A munka tcibbszori megszakitas utan 1765-ben tehat 271 ev mulva fejeztetett be s nevet I. Ferencz kiralytol vette, midon 1751-ben Selmeczbanyat meglatogatta. Hosszasaga 5700, a mellek-agakkal egyUtt 30.000 meter. Magassaga a tengerszin folott 375 meter. 4. A II. Jdzsef al-tdrmely a legmelyebb es a leghosszabb mindegyik kozOtt s az osszes Selmecz-videki banyak hasznalatara keszult. Torkolata a Garam vizenel Voznitz helyseg hataraban van ; hosszasaga egyenes iranyban merve 16.583 meter, tehat hosszabb a hires szent-gotthardi alagutnal; ha pedig a kiagazasokat is hozza szamitjuk, kiterjedese 22.000 meter. Tenger- szin folotti magassaga 224 meter. A korszakot alkot6 nagy munka 1782. evi marezius 19-en J6zsef napjan kezd6dott es mindenfele nehezsegek legyfizese utan 1878. oktdber 5-en fejeztetett be. A koltsegek 5,827.000 forintra mentek. A kincstari banyaszat szekhelye, illet6leg igazgatdsaga Selmeczbanyan az 6si „kamarahazu-ban van, melynek termeiben a f6kamara- vagy banya- grdfok es banyaigazgat6k arczkepeit 1624-161 kezdve a mostani id6kig lathatni. A munkalatokat intez6 ugy nevezett felso Biber-tar6i banyahivatal azonban a banyamernOkseggel es a gepeszeti (epiteszeti) feldgyel6seggel egyutt Selmeczbanya mellett Hegybanyan van; a banyatelepek pedig a selmeczbanyai, stefult(5i, hegybanyai, hodrusbanyai, belabanyai es vihnyei volgyekben fekiisznek.