Page - 107 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

hogy a beteg, szerencsétlenúl járt, elaggolt, átalánvéve a niunkára képtele- nekké lett bányászok, továbbá a bányamunkások ozvegyei és árvái méltányos segélyben részesúljenek. Igy keletkeztek már a XVI. század elején részint a bányák adományaiból, részint a munkások járúlékaiból az úgy nevezett társpénztárak, melyek valóságos embcrbaráti intézetek és annak az eszmének megtestesúlései, melyet a társadalmi politika és állambólcseség jelenleg minden rendú munkásra nézve a betegsegélyzó pénztárak és az általános munkásbiztosítás által akar elérni. A bányászok tehát e tekintetben is, mint sok másban, úttórók voltak. Jelenleg már a bányatorvény is megkóveteli, hogy minden bányamunkás valamely társpénztárhoz tartozzék. A Selmecz vidéki társpénztár kótelékébe tartoznak ilyenformán nemcsak a kincstári, hanem a társúlati bánya- és kohó-munkások is; minden munkás a béréból 6°/0-ot fizet a pénztárba s ugyanannyival járúl a bányamú birtokosa is hozzá. A selmeczi társpénztár vagyona 1896-ban 751.900 forintot, a kiadás pedig 396.242 frtot tett. A társpénztárnak járúlékos tagja volt 2.707 állandó és 511 ideiglenes munkás; a társpénztár 7.250 betegségi esetben 59.150 napon át nyujtott segélyt; nyugbért, nevelési pótlékot és kegydíjat pedig 616 férfi- munkás, 1.507 ozvegy és 693 árva élvezett, mely számok fényesen tanús- kodnak a társpénztárak áldásos és eléggé nem méltányolható múkódéséról. Nógrádmegye. Zólyommegye délkeleti széleitól dél felé, hosszan le egészen a Dunáig és Pestmegyéig igen szép hegyes-dombos vidék nyúlik, melyet a kózepén valamivel felúl az Ipoly folyó szel át éjszakkelet és déinyugat kozé esó rézsútos irányban. Ez a terúlet Nógrádmegye fólde, melyet nyugatról Hont-, keletról pedig Heves- és Gómórmegye fog kózre. Ejszaki részét az Alacsony-Tátra nyúlványai : az Osztrovszki-Vepor hegységek ágazzák be; délnyugati részén a Bórzsónyi hegycsoport elágazásai sorakoznak; déli részét nagy darabon a Cserhát alacsony hegyei és domb- sorai lepik el, melyek Vácz határában a 652 méter magas Naszál hegy- kiágazásainál fogva a Mátra nyúlványaival egyesúlnek. Nógrádmegye tehát hegyes-vólgyes vidékekból áll. A hegyek gerinczei erdósek, szélesen elnyúló lejtóik pedig szántásra alkalmas nagy terúletú fensíkokat alkotnak; míg folyóinak, az Ipolynak, a Zagyvának és egyes patakoknak mentén levó tág lapályai a termo fóld legjavát szolgáltatják. 14*