Page - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

3o6 lakossal. Innen alább az Ipoly jobb partján, a garábi hegy alatt hosszan nyúlik el Kálnó és Garáb két egymással ósszeéró és már politikailag is egyesúlt kózség. Amaz a kihalt Etthre családnak a XIII. század óta ósi fészke és birtoka volt. Kálnó ásványforrásai magnesiát, szénsavat, vas-éleget, timsót, ként és sziksót tartalmaznak. Kálnótól lefelé az Ipoly bal partján a Losonczról Gómórmegyébe vivó országúton Pincz faluhoz érünk, hol már a magyarság, illetóleg a palóczság lakta vidék kezdódik; szint' úgy Pincztól keletre a Mátráig palóczok, délre pedig magyarok a lakosok, meg-megszakítva egyes tót szigetkéktól, melyeket a háborús idók zivatarai vetettek ide. Ilyenek Hevesmegye felé Marokháza, Luczin, Zagyva-Rónya faluk, de ezekben is laknak magyarok. Pincz 467 lakost számlál. Nevezetessége. a kózségnek a szentimrei Károlyi család szép kastélya. Határa termékeny. Pincznek szomszédja Ipoly-Bolyk, mely arról nevezetes, hogy itt született 1732 deczember 18-án Katona István, hazánk egyik legnagyobb tórténetírója, ki a jezsuiták rend- jébe lépvén, elóbb Nagy-Szombatban, majd Budán, végre Pesien az egyetemen a tórténelem tanára lett; utóbb világi pap, majd kalocsai kanonok és apát volt. Meghalt 1811-ben. Neve hazáján túl is ismeretes lón. Húsznál tóbb ónálló munkáján kivúl csupán a „Historia critica Ducum et Regum" czímü alapvetó tórténelmi múve 43 vastag kótetból áll és máig becses forrásmunkáúl szolgál. Ipoly-Bolyktól lefelé az Ipoly és a losoncz-balassagyarmati államút mentén találjuk Vilke kózséget csinos templomával, gróf Wenckheim szép kertjével, kastélyával és gazdasági épúleteivel. Innen keletre az Ipolyon túl fekszik Kalonda; lefelé az Ipoly bal partján Tarnócz kózség van kies vidéken, tóbb úrilakkal. Az Ipoly jobb oldalán kóvetkezik Tórincs, hol a vólgy egészen ósszeszorúl és alább csak Bussánál kezd ismét tágúlni. Torincstól délkeletre, már a Dobroda patak vólgyének szélén a Fekete-erdó nevú meredek hegy tóvében van Litke kózség, Koburg herczeg birtoka csinos épúletekkel, és termékeny határral. Litkétól nyugatra kanyarodik az Ipoly vize Raros alá, hol az Ipoly fólótt régi hosszú'kó híd, ettól keletre pedig a mostanában épúlt vasúti tóltés van. Rárostól lefelé az Ipoly jobb partján találjuk Mulyad kózséget, pár nemesi kastélyával és gyónge savanyúvizú helyi érdekú fúrdójével. Van kóbányája is. Mulyaddal határos Bussa kózség; hajdan zárdája volt, melynek ma csak romjai szemlélhetók. Bussa átellenében valamivel fólebb az Ipoly bal partján magaslaton fekszik Szakal,, tóbb úri