Page - 126 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

a magyarok visszafoglalták a várat; de 1663-ban ismétlôdôtt az 1552. évi szerencsétlenség; mert kapitánya, Koháry I. István a tôrôk nagy számú és diadalmas hada ellenében nem tudván a gyônge kerítésú várat megôtal- mazni, folgyújtatta és üresen hagyta, maga pedig nyílt mezôre ment a tôrôk ellen csatázni, s 1664 július 19-én Léva mellett vitézûl harczolva elesett. Szécsényt a tôrôk ismét megrakta ôrséggel s birtokában tartotta 1683-ig, midôn a magyar hadsereg azt a Bées fólszabadulásáról haza felé vonúló Sobieski hadával egyesûlve visszaszerezte. Nemcsak maga Szécsény, hanem határa és kôrnyéke is tôbb tekintet- ben nevezetes. A vártól csekély távolságra egy dombon, mely Sdncz- vagy Strdzsa-partnak is neveztetik, hajdani erôditésnek nyomai látszanak. Ez a hagyomány szerint a husziták egyik menedékhelye volt. Valôszinûbb, hogy mozgalmas idôkben a vár egyik ôrszemének tanyája lehetett. Kelet felé az Oregszôlôk alatt szintén van egy kerek domb, melyet (hihetôleg egykori erôs kô keritésérôl) Szent Gyôrgy várának neveznek, mely azonban, minthogy a domb tetején a Szent Gyôrgy tiszteletére épúlt templom állott, bizonyára a templom védkerítése volt, mert háborús idôkben a templomok keritése is menedékhelyúl szolgált. Ezen hajdani egyház alatt a térségen állott egykor Varad nevú helység, mely 1562. év táján a tôrôk hódoltság korában pusztúlt el, lakosai a tôrôk elôl elszéledtek. Szécsény határában a Borjú-pást nevú mezôn tartotta 1705-ben Rákóczi Ferencz azt az ország- gyúlését, mely a szôvetkezet (Confoederatio) megalkotását határozta el. A Szécsénynyel határos Dolyán pusztán, mely a XVIII. század második fele ôta legnagyobb részben a Darvas család birtoka és lakhelye volt, most is áll itt e család régi kastélya. Határában barbár idôbôl való és Arpád-kori temetô maradványaira akadtak. Az ezekben lelt kiváló beesú tárgyak Szécsényben Pintér Sándor érdekes gyújteményében láthatók. Szécsénynek van apácza-zárdája is, melyet az 1816 október 3-án itt született Haynald Lajos bibornok-érsek alapított. Szécsénytól fôlebb nyugatra az Ipoly bal partján fekszenek Póstény, Pet'ó puszták, majd alább az Ipoly jobb oldalán Szécsény-Kovdcsi, termékeny homokos határú helység, mindegyik szép úri lakházakkal. Ezektôl a balassa- gyarmat-losonczi állami úton a 953 palócz lakosú Hugyag helységbe érünk, mely asszonynépének festôi szép viseletérôl híres. Innen Nagy- és Kis-Kért látjuk az Ipoly túlsó partján, valamint a gyônyôrû fekvésú Varbó helységet, hol egykori birtokosa, Szent-Iványi Ferencz országbíró (f 1823) utódainak