Page - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

kastélyai fehérlenek ki kertjeik zóld lombos fái kózúl. Hugyagon túl Trázst, odább délre Csitár és Marczal helységeket találjuk. Marczalow tóbb úri lak van; nemkülónben úri kastély van a Gárdonyi pusztán, jelenleg gróf Majláth Géza jól berendezett gazdaságán. A Fekete-víz partján s homokos terúleten fekszik Patvarcz helység, melynek elóbbi ósi magyar lakossága elpusztúlván, újabb kori népe tót ajkú. Kastélyát egykori birtokosa, Szent- Iványi építtette. Most a megye keleti oldalának ismertetésére térünk. De elóbb meg kell említenünk, hogy azon fóldterúlet, melyet felúlról a Szuha, Béna vize, nyugatról az Ipoly és délról a Dobroda patak határoi és keletnek Gómór- megyéig terjed, lakhelye a valódi, tisztán megmaradt palóczságnak. Külo- nósen tiszta palóczok lakják Galsától kezdve Kelecsen, Kovácsi, Püspóki, Ragyócz, Bást, Hidegkút, Czered. Zagyva, stb. helységeket. Galsán túl van Fülek mezóváros, illetóleg nagykozség 1.904 lakossal. E kir. járásbírósági székhely, az állami vasút mellett a Béna volgyén a Hársas hegy és a Hegyes domb alján fekszik. Igen szép látvány a vasút felól a vár, meg a magas, óreg lombos fákban gazdag séta-kert, melyben a gróf Berchtold-féle, múlt századi emeletes kastély túnik fól; azután a barátok tornyos egyháza és zárdája. A varos éjszaki oldalán bazalt-tuff szikladombon állanak romjai régi várának, mely már az Árpádok korszakában hirhedtté lett Folkus nevú uráról. A nevezett várúr, mint rabió, hitszegó, hamis- pénzveró és egyéb búnókben leledzó, 1245-ben halálra itéltetett, de meg- szókótt. Birtokai a Pok nemzetségbeli Móricz kir. fó pohárnokmesternek adományoztattak; de utóbb a vár a koronára szállt, és már 1262-ben IV. Béla király fiának, István trónürókósnek adta. 1383-ban Erzsébet királyné, I. Lajos király ózvegye birta. 1435-ben Zsigmond király mint nejének, Borbálának, birtokát Bebek Péternek, 1438-ban Albert király neje, Erzsébet, Perényi Péternek adja zálogba, és Perényi családja bírja 1483-ig, mikor Perényi Miklós és fia, István, mint pártütók vesztik el. 1518-ban II. Lajos királytól Ráskai Balás kapja, és ennek leányával, Dorkóval, 1548-ban Bebek Ferencznek jut, kinek fia, Bebek Gyórgy, mint pártütó ismét elveszti. Idóvel a füleki uradalom legnagyobb részét gróf Koháry István, Spáczay és mások kapták. A tórók világban Fülek vára fó védgátja, mondhatni, kulcsa volt a bányavárosok felé vezetó útnak. Három udvarral, háromszoros bástya- kerítéssel épúlt. Most legépebb része a kapunál való órtorony, mely újra