Page - 141 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

megyében a Széchy, Lorántffy, Derencsényi, Feledy, Illsvay, stb. családok. Nagyobb birtokosok voltak még a megyében a kalocsai és esztergomi érsekek. A XIV. században hatalmas fejlódésnek indúlt a bányászat és ércz- olvasztás. A bányavidékek nevezetesebb fó helyei a Sajó mentén Dobsina, Rozsnyó, Csetnek és a Rima vólgyén Rimabánya. A bányavárosok szaba- dalomleveleket kaptak. Rimabányát már 1268-ban István kalocsai érsek ajándékozta meg városi szabadalmakkal; Csetnek és Pelsúcz bíráskodási és pallosjogot, heti vásárok tartását, országszerte vámmentességet nyer; Rimaszombat 1335-ben emelkedett a városok sorába; Rozsnyó és Jolsva mint királyi birtokok szerepeltek. A XV. században a cseh Giskra kalandor serege és népe lepte el e vidéket. A megyét építészeti szempontból nagyban emelték a husziták, a mennyiben ekkor sok vár és huszita templom épúlt. A csehek kiúzésekor Hunyadi János és Mátyás zászlói lengtek a megyében. A Királyhegy állítólag Mátyástól nyerte nevét. Szomorú napokat látott a megye a mohácsi vész után. Egy felól pártos- kodó fóurai szúntelen harczban álltak egymással és a császári hadakkal, más felól a kettós királyság s fóképen a tórók hódoltság járma alatt sínylett. A tórók, miután Gede, Szécs, Ajnácskó, Putnok várakat bevette, rabolt, gyújtogatott s egész Dobsináig portyázott. A nép a tóróknek elóbb Fülekre, majd Egerbe hordta adóját. A várak, Murány és Krasznahorka kivételével, majdnem mind elpusztúltak, a bányaipar hanyatlásnak indúlt. A tórókón kivúl Murány és Krasznahorka várkapitányai, kóztük hírhedt kalandorok: a Bebekek, Bazsó Mátyás és Balassa Menyhért sanyargatták a népet. A kóvetkezó század harczaiban a megyei nemesség nagy része Bocskay, Bethlen mellé sorakozott. A megyei levéltárt e mozgalmak alatt nagy csapás érte. Nagyobb biztonság okáért [ászóra vitték, bol a konvent fóldúlásakor e levéltár nagy része is elpusztúlt. Gómór urai még inkább siettek l. Rákóczi Gyórgy zászlói alá, kinek felesége, Lorántffy Zsuzsánna, e megyebeli volt s tóbb családhoz rokoni kótelék fúzte. Wesselényi Ferencz Murány bevétele után a 111. Ferdinánd pártjára téritette a nemességet; majd Murány várában szóvódtek a Wesselényi-féle ósszeesküvés szálai, s mikor maga a nádor a szóvetkezettek sorából kidúlt, ózvegye, Széchy Mária, fóladta a várat 1670-ben lotharingiai Károlynak. A Rákóczi- és Tókóly-féle mozgalmakban is élénk részt vett a megye, melynek várait, külónósen Murányt és Krasznahorkát, e fejedelem 1711 -ig