Page - 146 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

Feled a járási szolgabirói hivatal székhelye. Itt ágazik ki a füleki vasútból a tiszolczi szárnyvonal. Ebben a csinos kis helységben, mint a félórányira fekvó még csinosabb Jánosiban is, foldszíntes úri kastélyok s parkszerú kertek súrún váltakoznak. Jánosi lakosai elmagyarosodott husziták, jómódú, értelmes földmivelök, földjüket igen jól mívelik. A kozség Arpád- kori templomát nem régiben megújították, de egykori Benedek-rendú kolostorának már a helyét sem tudni. Jánositól a Rimavölgyön, éjszaki irányban gazdag szántófoldek, terjedelmes kaszálók között halad az út s csakhamar e[éri a megye székhelyét, Rimaszombatot. A Rimaszombat belterúletén talált bronzkori tárgyak azt mutatják, hogy itt az óskorban nevezetesebb telep lehetett. A mai Rimaszombat a hagyomány szerint hét apró helység egyesúléséból származott Istvánfalva néven. Mikor kapta mai nevét, nem bizonyos. A XIII. század vége óta földesurai a kaloesai érsekek, kiktól nevezetes kiváltságokat nyert, majd a Széchy, Forgách, Losonczy és más családok voltak. Lakosai Giskra idejében a kelyhesek vallását fogadták el s régi papjaik csak a csehek kiúzése után térhettek vissza a városba. Attól az idötöl fogva, mikor a török 1552-ben bevette Füleket, Rimaszombat is egy századnál tovább volt kitéve az ellenség kemény sarczainak, kivált, rníg a tóle negyedórányira levó Szabadka várkastélyt, a török rettegett rablófészkét, a füleki basa kincstárát, Tiefenbach és Drugeth hadai földig le nem rombolták. A városi levéltárban harmadfélszáznál több török oklevelet óriznek, jeléúl a tomérdek zaklatásnak és zsarolásnak. Többször pusztította túzvész a várost, igy 1506-ban egészen hamuvá lett; levéltára is akkor pusztúlt el. A vallási villongások s a nemzeti harczok sulyos napjai letúnvén, lakosainak szorgalma, virágzó ipara s kereskedelme folytán szabályosan épúlt föl a város és a jóllétnek magas fokára emelkedett. Ma, mint megyei székhely, fó fészke Gömör politikai, kozmúvelódési s társadalmi életének. NégyszOgú, tágas piaczának palotaszerú ház-sorain kivúl nevezetesebh kozépúletei : a megyeház, az újonnan épúlt torvényszéki palota, a megyei kózkórház, a katonai laktanya. Kevés város dicsekedhetik olyan szép köz- kerttel, mint a Széchenyi-liget, melyben fürdó, kaszinó és lovóház is van. A Tompa-útczában márványtábla jelöli Tompa Mihály költönk szülóházát, de nem sokára szobor is fogja hirdetni emlékét. Van a városnak két virágzó pénzintézete, nyomdája, több helyi hírlapja, múmalma. Itt székel az állami erdógondnokság s a bányabiróság. Egyesúlt protestáns fögymnasiuma, mint