Page - 173 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

173 vagy Alacsony-Tátra cmelkedik s határt von Góniór- és Szepesniegye kózótt. Csúcsai magasabbak, mint az elóbb cmlített hegycsoportéi. E hegységek leginkább gneiszból és gránitból állanak. A Garam-vólgy érczekben nem gazdag. Van ugyan vasércz tóbb helyen, de csekély rétegei miatt mívelésre nem alkalmas; ezért Koburg herczeg ¡tteni vasgyárai a dobsinai és iglói bányákból kapják a vasat. Az éghajlat és az idójárás a Murány- és Garam-vólgyben nagyon külón- bózik egymástól; míg az elóbbinek kózéphómérséke l7°C., addig a Garam- vólgy gómóri része hazánk leghidegebb vidékei kózé számítható. Tavaszról itt szó sines; a nyár is csak nehány hétból áll; a legmelegebb napok július végére és augusztus elejére esnek; de sokszor még augusztusban is vannak éjjeli fagyok, melyek tónkre teszik az akkor javában díszló nóvényzetet. Télen a hóviharok nem ritkán oly nagyok, hogy a hó 2—3 méternyi magas- ságra is fólhalmozódik; e miatt a kózlekedés fóntartása nagyon kóltséges. E két vólgy éghajlatának megfelel a nóvényzete is. A Murány-vólgy megtermi a búzát, kukoriczát, sót déli részein a szólót is, míg a Garam- vólgy mezógazdasága részint a zord éghajlat, részint a talaj soványsága miatt csekély változatosságot mutat. Leginkább zabot és burgonyát termesz- tenek itt; gyümólcs alig nehány helyen terem. A marha- és juhállomány mind a két vólgyben elég nagy. Sajnos, hogy a garamvólgyi lakosok nem gondozzák eléggé igavonó marhájukat, s a munkában sem kimélik. A juhtenyésztés nagyobb fontosságú, a mennyi- ben a lakosság felsó ruházatát juhainak gyapjából szótt posztóból készíti. Mindkét vólgyet nagy kiterjedésú erdóségek borítják, melyeknek leg- nagyobb része a Koburg-uradalomhoz tartozik. A Murány-vólgyón az erdók lombos fákból, a Garam vólgyében ellenben fenyvesekból állanak. Az évi tarolás 1.166 holdnyi s 189.462 kóbméter fát ad. A haszonfának legnagyobb részét épúleti faanyagokká fúrészelik, kisebb részét zsindelyekké, tutajokká dolgozzák fól vagy szénégetésre használják. E vidékeknek vadakban való bóvelkedése már századokkal ezelótt ismeretes volt. A hasznos vadakon kivúl tanyázik itt medve, róka, nemes és kóvi nyest, vadmacska; farkas csak elvétve mutatkozik; a madarak kózúl van tóbbféle sas. Telepített vad a Király-hegyen a morga, a szarvas, beván- dorolt vad a hiúz. Vizeiben a pisztráng bóven tenyészik. A lakosság a két vólgyben kerekszámban 32 ezerre megy. A Murány vólgyét jobbára tótok lakják ; de tisztán magyar ajkú kózségek is vannak.