Page - 188 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

88 Ballán, Bodonban) mogyorófa pálczákra ránczolt, 25—30 méter hosszú „szúnyogháló"-val sátor módjára vesznek kórúl. Az ágyakon kivúl tulipános ládák, fiókos ruha-szekrények, bólcsó, teknó, dagasztóláb, lisztes láda, stb. vannak a kamrában elhelyezve. E helyiség egyetlen kis négyszógú ablakon át kapja a világosságot, melyet azelótt üveg helyett csak vesszó- vagy szalmafonással láttak el. Fúteni azonban nía sem fútik s az asszonyok téli estéken a kemencze hátán melegített kóvekkel, vagy laposra faragott kemény „tólgyfa pallókkal" melegítik fól ágyaikat. A kamrához szógellik a külón bejáratú istálló; ezzel szemkózt a telek túlsó oldalán van a disznóól; az udvar belsó végén a zsúppal fódótt s fa- vagy kó-lábakon álló csúr, mely mógótt a telek végén egy kis zóldséges vagy gyümólcsós kert is van. Családi életük sok helyt ma is a régi patriarkhális. A palócz legény, ha megnósúl, haza viszi az új menyecskét a szüléi hajlékába. S e szokásból kifolyólag nem egy palócz apa három-négy feleséges fiával s azok gyerme- keivel egy fódél alatt, kózós háztartás és gazdálkodás mellett éli át az életet. A család élén a gazda és gazdasszony áll. Mindkét tisztet a család legóregebb férfi és nó tagja tólti be, kiket a családtagok részéról fóltétlen tisztelet és becsúlés illet meg. A gazda a háznép ura, a vagyon óre s a mezei gazdál- kodás intézóje. A gazdasszony a háztartás vezetóje; ó süt, ó fóz, a tóbbi asszony legfólebb a kenyérsütésnél van segítségére. A fózésbe egyik sem avatkozhatik; ezért van aztán, hogy a legtóbb palócz asszony csak idósebb menyecske korában tanúl meg fózni. A család fiatalabb nói tagjai fonnak, szónek, varrnak, mosnak, vagy pedig a kónnyebb mezei munkáknál segéd- keznek. Ha a családos testvérek békés együttélését valami megzavarja, Bválakozásu-ra kerúl a sor. A vagyont elosztják s „nyilat (sorsot) húznak" rá, hogy melyik rész kinek jusson. Eledelók tápláló. Baromfit nemcsak eladásra, hanem a saját háztartásuk részére is tenyésztenek. Annyi ludat kevés helyen lehet látni, mint a palócz fóldón. Télen pedig egy-két hízó sem hiányzik az ólból. Etkezni együtt szoktak. A férfiak az asztal kórúl ülve, a nók pedig férjeik mógótt állva kanalaznak a kózós nagy tálból. Az asztal melletti szóglet a fóhely; oda ül a gazda, s oda ülteti érdemesebb vendégét is. üsi szokás szerint elóbb ó maga iszik a pálinkás vagy boros üvegból s csak azután nyújtja a vendég- nek e szavakkal: „ Adoni becsúletvel!"; mire a vendég igy felel: „Kószónóm; becsúletvel veszem". Koczintgatásnál meg így kószóntik egymásra az üveget vagy kulacsot: „Eréó, egésség!", mit a másik így egészít ki: „Soba el ne