Page - 189 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

189 haggyêk ! " — Vagy az egyik enyelgóleg ezt mondja : „ Az apânk Ûristenêt !14 .., a másik pedig igy folytatja: „Dicsêijiik minnyâjan!" Házassági szokásaiknak sok régi jellemzô vonását megórizték. A sze- relem kôti náluk is a házasságot, bár sok esetben, ha a családi érdek úgy kivánja, a szülék akarata érvényesúl. A legény elóre kiszemeli leendó élete párját, de más kózségból soha sem nósúl ; szégyen volna az a saját falujára. Sót a matyó legény régente még más útczabeli leánynak sem tehette a szépet, mert külónben kônnyen megkeserúlte. A korai házasság nagyon gyakori ; a legények némelyike a sorozást sem várja be, a leányt pedig nem ritkán 14—15 éves korában férjhez adják. Pártában kevés leány marad, agglegény meg épen nem találkozik kôzôttûk. Az anya egy-két nórokoná- val vagy komaasszonyával maga megy el legényfia számára „leányt venni", vagy ha már van kiszemelt, azt megkérni. Ha a leány szüléi nem ellenzik a házasságot, leány legény „kendôt cserél" egymással, melyet egy kijelôlt napon a „kendó-lakás"-nak nevezett hivatalos eljegyzés kôvet. Ettôl fogva a palócz leány menyasszonysága jeléúl nem fon a hajába színes pántlikát. A „kendó-lakástt-t kôvetô harmadik héten rendesen megtartják az esküvót. A lakodalmi vendégeket pántlikás, bokrétás vófélyek hívogatják. Esküvóiket ószszel vagy farsangon tartják s lehetóleg hétfói napon. Megelózó este „kikiáltják a lakodalmas tiszteket" s a „nyoszolyó- és ágyvetó asszonyok" a vólegényes házhoz szállítják a menyasszony ágyát, ágynemúit és tulipános ládáját. Az esküvó reggelén a menyasszony „nászinge"-et küld a vólegényének. A jegyespár külOn megy az Istenházába, ki-ki a maga násznépével. A meny- asszony kocsin, egész csôndben, a vólegény ellenben gyalog, tánczoló legények kurjantgatása és zeneszó mellett, néhol nemzeti zászlókat lengetó lovas bandériumtól kisérve. Egyszerre rend szerint tóbben tartják az esküvójüket. Esketés után vólegény, menyasszony ismét külón vonúl haza a maga nász- népével. A „menyekzói királynéu-t csak este, napáldozat után viszik a vólegényes házhoz. Kocsin és lóháton fényes küldóttség megy érte. A „szó- szóló" elôbb kikéri a leányt a szüléitól, majd kocsira ültetik s megindúl a nászmenet. Legelól fôlkendôzôtt lovakon a vólegény s pajtásai haladnak, egyik-másik égó fáklyát tartva kezében; nyomukban a menyasszony csengó- bongó szerszámú négylovas fogata megyen, majd ezt a tóbbi kôveti s muzsika-szó, vig dalolás és kurjongatás mellett vonúlnak a vólegényes házhoz, a hol ekkor kezdódik a tulajdonképeni lakzi. A két lakodalmas ház násznépe asztalhoz ül s az ételek egész hosszú sorát kell végig enniok, mert a palócz