Page - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

196 es biikkerd<5seg boritja. Szinten tekintelyes magassaguak meg a Kekestfil nyugatra emelked<5 Galya tet'd (965 meter), az Agasvdr (900 meter), a tarjani Tdthegyes (812 meter) es Pasztd mellett a Muzsla magasa (803 meter). Azutan kisebbek a sari Kisko (768 meter), ugyanott Hajnacsk'6 (630 meter); GyOngyOs-Pata mellett a Havas (598 meter) es Gyongyos folott a Remetefa (711 meter). Az egesz hegyseg 25—35 kilometer szelessegben es 40—50 kilometer hosszusagban egy egyseges tSmeget alkot s csak szuk vOlgyeken es meredek hagdkon at juthat el a vandor egyik oldalrdl a masikra. Nagyobb volgyei kOzul legnevezetesebb a Zagyva vOlgye, aztan a paradi es petervasari ket volgy, melyek Siroknal egyesulve, az also Tarna- vOlgyet alkotjak s ez Verpeleten alul fokozatosan tagulva nyilik a siksag fele; tovdbba a bakta-egerszal<5ki es az egri volgy, melyek mind ejszakr6l delre futva, vezetik aTisza medenczeje fele a hegyi forrasok kristdlytiszta vizet. A Matra hegyseg altalaban vulkani alakuldsu. Mindeniitt csupa trachit, kisebb mertekben bazalt es ezek tufai lathattfk. Jellemz6 tolcserszeru horpa- dasokat mutatnak a sari Hajndcsk'd, meg Tar es Hasznos folott az Agasvar; ezek egykori tuzhanycj volta mellett bizonyitanak az egykori lavatomegek, melyekb6l korottok egesz teruleteket talalunk. A sziklahegyek, hasadekok, valamint a szdmos k6folydsban talalhatd kisebb-nagyobb kOvek, apr6 kavicsok mind andesit trachit reszletek. A siksag es a vOlgyek fel61 a hegyseg derekaig halmoz6dtak fol a diluvialis iszapretegek. Ezek diluvialis kora mellett taniis- kodnak az ezen retegekben talalhat6 mammuth, Sselefant es Ssszarvasok csont- maradvanyai. Nadujfalu kOrnyeketfil fol Petervasaranak Lelesz, Domonkos, Szent-Erzsebet videken futdhomokkal boritott keskeny volgyek, s4rga foldbol alakult kisebb hegyek egesz sora emelkedik, melyek neogen harmadkori tengeri lerakodasokbdl allanak. Mint minden vulkdni eredetu hegysegben, a Matraban is eldfordulnak kulonfele erczek es egyeb dsvanyok. Tobb helyen bukkanunk bronzkori kohdk nyomaira, melyek arra mutatnak, hogy a Matraban mdr 6sid6kben is uztek banydszatot. E szazad els6 harmadaban GyongyOs-Orosziban banydszott egy reszvenytarsasig aranyat es ezOstOt, mig Recsk mellett most is megvan a rezbanya, mely viltozd szerencsevel folytatja mukodeset. Az erczeknel nagyobb bSsegben mutatkozik az Oij korszak mozgatd ereje, a kdszen, mely a harmadkori retegek kcjze van beekelve. Bdtonyban mar a 60-as evek vegen volt egy nagyobb kdszenb^nya, mely azonban kedvezdtlen korulmenyek, valamint gyOngebb mindsegu termenye miatt