Page - 218 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

218 323, a Bükk-hegy 356, Bükkfó 405, Csiga-hegy 441, Fekctc-hcgy 454 és a Háromkó 459 méter magassággal; a Hangony-vólgy nyugali mellékén legkiemelkedóbb pont az 525 méter magasságú Vajdavár. A hegyek tóbbnyire erdósók és számtalan forrás, csermely, patak ercd bennük. A folyók kózt legnagyobb a megye délkeleti határán hómpólygó Tisza, mely az ósszes borsodi vizeket magába fogadja. Utána legnagyobb a Sajó. Ez Gómórból jón s délkeleti irányban szeli keresztúl a megyét, mclynek délkeleti szógletén az Abaúj-Tornamegyéból érkezó Hernáddal egyesúlten a Tiszába szakad. Jóval kisebb a meleg forrású Hejó, továbbá a megye délnyugati szélét érintó Eger. A megye éjszaki részében folyó vizeket mind a Sajó szedi magába. Ebbe szakad az Abaúj-Tornából érkezó Bódva folyó is. Allóvíz nincs a megye terúletén tóbb, mint a hámori tó, a Taj, mely magas hegyek kózótt mesterséges gáttal elrekesztett medenczében gyújti egybe a Garadna és Szinva patakok, meg tóbb forrás vizét. A múlt században ipari czélra, vashámorok hajtására fogták fól itt a vizet. Ma már a hámorok megszúntek, a tó azonban, mely a külónben is elragadóan szép hegyes táj báját nagyon emeli, megmaradt s kelló gondozás alatt áll. Nagyobb mocsarak a Hejó mentén s a Tisza melletti lapályos terúleteken bóségesen találhatók. A sekélyebbek nyáron kiszáradnak, a nedves évszakokban ellenben rendszerint újra megtelnek vízzel. A megye éghajlata általában szelid és enyhe mindamellett, hogy levegóje hómérsékét olykor-olykor az éjszaki és éjszakkeleti szelek nagyon lehútik. Az oldalirányú szelek kózúl emlékezetes az 1875. évi délnyugati erós vihar, mely a Bükk-hegységben egész erdórészeket tórdelt ki, s Miskolczon az épúletekben is nagy pusztításokat tett. Fóldtani tekintetben a Bükk-hegységben a fiatalabb palaeozooi (carbón) és a régibb másodkorú szisztémák uralkodnak. E rétegeknek legalsó része 260—330 méternyi vastagságú carbón periodusbeli agyagpala, melyben Kis-Gyórnél, Zsércznél és Visnyónál fekete fedópala fordúl eló. Azon agyag- palákra, melyek a kószén-képzódményhez tartoznak, kovás és homokos mészkóvel kevert zóldes és kékes homokkó kóvetkezik, melyek vastagsága azonban csak egy méterig terjed s melyet világos szinú triaszkorú mészkó- tómegek fednek. A Bükk-hegységben a harmadkori képzódménynek legalsó rétegét nummulitos mészkóvek és kvarcz konglomerátok teszik, váltakozva agyagos rétegekkel, melyekben a kis-gyóri határhoz tartozó Rétmány árok- ban sok kóvúlct van.