Page - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

222 fejlódésnek induit. Terménykereskedése, ló- és gyapjúvásárai igen látoga- tottak. A Széchenyi-útczán, mely a város fó útczája, gazdag, csillogó kirakatok láthatók. Miskolczot régente csizmadia-városnak gúnyolták, mivel a hajdani nemes csizmadia-ezéhnek állítólag 999 tagja volt. Jelenleg ez a szám egyharmadára olvadt le s hasonlóképen hanyatlóban van a gubás ipar is, a mit a népviselet változása okoz. Az ipar többi ága azonban emelkedóben van, habár különösen a kovácsok és lakatosok az onálló iparúzés helyett a helybeli niagán gyárakban, valamint az államvasúti gépmúhelyben s a közeli diósgyóri vasgyárban keresnek és találnak alkalmazást. A folytonos terjeszkedés és gyártelepek szaporodása kôvetkeztében a város határa egyre szúkúl ugyan, de a foldmívelésnek még aránylag elég tere van. Mezógazdái általában jómódúak és igen értelmesek. A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdó-tér a Széchenyi-útcza nyugati végén, a város kelló kôzepén. Három oldalon palotasorok zárják, negyedik oldalát a Szinva's az ennek partjánál emelkedó Avasnak azon része zárja, a hol az ódon ref. templom áll komor méltósággal a hegy oldalán levó temetô kôzepén, lombos fák és fenyúligetek által ôvezve. A templomnak a város felé nézó oldalához közel két díszes síremléken akad meg tekintetünk. Egyikét Palóczy Lászlónak, másikát Szemere Bertalan egykori miniszterelnöknek, Borsod jeles szülöttei- nek emelte a vármegye kegyelete. A parkszerúen berendezett Fürdó-tér kôzepén Kossuth Lajos bronz szobra emelkedik, mely Róna József szobrá- szunk múve, s 1898-ban állíttatott föl. Különösen kedvelt üdúló helye a kôzônségnek a város délkeleti szélén nagy terúletet elfoglaló Népkert és az Avas. A Népkerttel tôszomszédos Erzsébet-ligetet 1899-ben nagy emlé- kezetú Erzsébet királynénak Strobl által mintázott mellszobrával díszitette a város kôzônsége. Az Avas lejtöi és fensíkja szölövel vannak beültetve, a város felôli meredek oldalát dûs lombozatú fák és cserjék borítják, melyek között jól gondozott sétaútak, pihenó helyek, lugasok, homokköbe vájt boros pinczék, nyaralók és mulatóhelyek vannak. Az Avas, valamint a város éjszaki részén levó Tetemvár, Bábonyi bérez, Bedeg-völgy, stb. halmos oldalain hosszú pinczesorok húzódnak végig. A város kôrnyékét a természet sok szépséggel ruházta föl. Dél felé, Hejó-Csaba kôzség mellett elhaladva, a Görömböly kôzség határában fekvó Tapolcza nevú fürdóbe érkezünk, mely kedvelt kirándúló helyôk a miskol- cziaknak. Gazdagon buzogó hóforrásokból itt ered a Hejó, melynek vize a forrásoktól több mérfôldnyire is olyan meleg, hogy kemény télen sem