Page - 243 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

243 vôlgyén futva végig, Zsadànyon felul közös torkolattal ömlenek a Hernâdba. Jobb oldali mellékfolyôi : a Csermely, a mely Kassân alûl egyesûl vele ; tovâbbà a gyönyörü bérczek közül érkezô Miszlôka patak; aztân a még szebb völgyön lefutö Ida patak, melybôl Buzinka falunâl a Szakdly patak nevû mellék-âg szakad ki és fut a Hernâd fêlé. A megye nyugati felének legnagyobb, de a Hernâdnâl kisebb folyöja a Bôdva, mely a hatalmas Csiikerész-hegy aljâban ered s kérdôjel alakjâban nyugatröl keletnek, majd délnyugatnak s végûl délnek kanyarodva, igen szép, sok helyt festôi környezetben halad Borsodmegye felé, hol a Sajöba ömlik. A Bddvânak balröl legkivâlôbb mellékfolyôja a mär emlitett Ida, melynek Kanyapta nevu alsö része csatornâvâ van alakitva és a hajdan nagy terjedelmû, most legnagyobb részt kiszâradt Kanyapta mocsâr vizeinek levezetésére szolgâl ; jobbröl legnagyobb mellékvize a Torna patak. A folyö vizeken kivûl mind édes, mind âsvânyos vizu forrâs elég sok van mindenfelé, kivévén a tornai mészkô-hegységet, melybôl csak itt-ott buzog föl egy-egy rendesen bô vizu forrâs. Különösebb nevezetességu ezek közt a megye legnyugatibb részén, Jôsvafô hatârâban a Lôfej nevû, napon- ként déltâjban fölbuggyanö idôszaki forrâs. Tavak alig vannak a megye teruletén. Emlitést legfôlebb az Izra-tô érdemel, mely a megye éjszakkeleti széléhez közel, a Nagy- és Kis-Milicz- hegy kôzelében 448 méter magassâgban csillogö tengerszem. Abaûj -Tornamegye éghajlata mintegy âtmeneti természetu az Alföld és a hatârszéli magasabb hegység éghajlata közt, s âltalâban elég kedvezô arra, hogy a megyének legnagyobb részt igen jö foldjén az orszâgban honos gazdasâgi, ipari és kereskedelmi nôvényeket sikeresen termeszthessék. Mind- azâltal tetemes kûlônbségek vannak a megye alsö és felsô részének idôjârâsa között. Éjszakon, nevezetesen Kassa vidékén s még inkâbb Arany-Idka, Meczenzéf és Stösz kôrnyékein zordon és hosszû a tél; a tavasz âtlag két, néhol olykor négy héttel is késôbben köszönt be, mint a megye legdélibb részén, tigy szintén az ôsz és tél is jöval korâbban âll be. Az esôzések âtlagos mennyisége 675 milliméterre tehetö; a megye éjszaki részein azonban gyakran tetemesen több. Abauj-Tornamegyének 576.798 holdra menô terûletébôl 2 2'/2 ezer hold nem alkalmas a mivelésre; a tôbbibôl 236.370 hold szäntöföld, 9-542 hold kert, 42'/, ezer hold rét, 53.093 hold legelö, 7.160 hold szôlô, és 205.453 hold erdö. 31*