Page - 245 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

2 Hogy e szép s a természet sokféle kincsével megáldott fóld mikor alakúlt megyévé, arról nincsenek biztos adatok. A tórténelem csak annyit jegyzett fol, hogy a Hernád vólgye az Aba nemzetség nagy birtokának egyik tagja volt, míg a másik tag a Mátra alján, a mai Hevesmegye terú- letén feküdt. E két vidék <5si ósszetartozását olyan kózós helynevek is bizonyítják, a melyek már a legrégibb pápai tizedlajstromokban elófordúl- nak s maig is megvannak Abaújban is, Hevesben is. Ilyenek példáúl a Karácsond, Halmaj, Enes, Fügód, Méra, Bakta, Csány, Zsaddny, stb. Az Aba nemzetségnek Hernád-vólgyi foldje jóval túlterjedt a megye mostani t határain. Ejszaki része benyúlt a mai Sárosmegyébe. Abaúj, mint vármegye, IV. Béla uralkodásának vége felé, Sáros és Heves kíllónválása után szorúlt pusztán a Hernád vólgyére. Abaújnak eleintén, a vármegyék szervezésekor, csak Újvdr volt a neve; majd, mint az Aba nemzetség egyik tórzsfészke, Aba-Újvár nevet kapott, melylyel kétségkivúl kapcsolatos a megye felsó részében, Kassán alúl ma is meglevó Abaújvár falu keletkezése, hol a megyét kormányzó ispán, mint kiszemelt székhelyén, várat emeltetett, mely bizonyára csak fóldvár lehetett és nyilván azért nyert Ujvdr nevet, mert ugyanott már elóbb is volt valamilyen régibb vár. A nem nagy Abaúj vármegye 1785-ben nyugaton a kis Tornamegye hozzá csatolásával nóvekedett; de ez az egyesúlés csak ót évig tartott. Másodszor 1850-ben, harmad izben és végleg pedig 1881-ben egyesúlt a két megye. Régen Tornamegye is nagyobb volt. Jó darab tartozott hozzá a szomszéd Gómór és Borsod megyékból. Ma csak annyi, hogy pusztán egy járása telik ki belóle a hat járásra osztott egyesúlt megyétiek. A megye írott tórténete voltakép a XVI. század elején, a mohácsi vész után kezdódik és súrún emleget olyan nagy, tóbbnyire háborús eseményeket, melyekben fóleg Kassának Felsó-Magyarországra, sót az egész hazára kiható szerep jutott. Ilyenek voltak kivált a vallási villongások, meg a szabadságért és nemzeti létért folytatott százados küzdelmek, a melyeknek zivatarai 47 kózséget elpusztítottak s a magyarságot a megye legéjszakibb részeiben annyira meggyérítették, hogy ma sok olyan kózséget találunk Kassa kór- nyékén, a melyek tiszta magyar nevúek, de tót lakosságúak, kik fóleg a múlt század eleje óta telepúltek itt a kiirtott, vagy elüldózótt magyarság helyére. Abaúj-Tornamegyének 180.000 fóre menó lakossága 264 kózségben lakik, melyek egy város és 10 mezóváros kivételével mind faluk és leg- nagyobb részt oly súrún sorakoznak egymás mellé, hogy egy-egy alkalmasabb