Page - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

2 korában tekintélyes arany- és ezüstbányászatról csak a kózség melletti „Aranytóró" nevú telep regél, de annál nevezetesebb ma a nagyszabásúlag berendezett kóedény-gyártelep, melynek készítményei messze fóldón híresek. Az említett országút másik ága az úgy nevezett Hegykózón halad végig. Itt Hollóháza kózségben szintén nagy gyártelep, a hires majolika-, kóedény- és kályhagyár vonja magára figyelmünket. Mütermei és gépei a legtókéletesebb berendezésúek s általában elsó minóségú gyártmányokat állítanak eló. lnnen egy erdós bérczen át élvezetes kirándúlást tehetünk a szomszédos keleti vólgybe Füzér kózségbe, mely fólótt egy festói meredek sziklaormon az egykor hires fúzéri várnak részben még elég ép, tóbbnyire azonban már rommá omladozott falai boronganak. E vár már 1270-ben fónnállott. 1526-ban, Zápolya János királylyá koronázása után a koronát annak egyik óre, Perényi Péter, Fúzér várában rejtette el; de aztán nem sokára I. Ferdinándhoz pártolván át, kiadta neki a koronát, melylyel I. Ferdinánd 1527 november 3-án meg is koronáztatta magát. A vár ma gróf Károlyi László tulajdona. Fúzérról visszakerúlve Telkibánya felé, ennek szép vól- gyéból a gazdag bronz-leletéról hires Zsujta kózségnél a Hernád vólgyébe lépünk ki, honnan fólebb balra Tornyos-Németi kózség van huszita korból származó református templomával, melyet várszerú kórfal kerít, és 1890-ben épúlt csúcsíves róm. kath. templomával, mely egyike a megye legszebb új templomainak. Zsujtától éjszaknak s mintegy félóra járásnyira, a Hernád balpartja fólótt Abaújvár kózség fogad bennünket, az Aba nemzetség egyik ósi fészke. Zsigmond király 1399-ben a Perényieknek megengedte, hogy itt kóvárat építsenek. Vagy ekkor, vagy talán késóbben épúlt vára 1556-ig állott fónn, mikor I. Ferdinánd király serege ostrommal bevette és annyira szétrombolta, hogy ma csak a nyomai látszanak. Most a kózségnek egy avúlt kastély a legkiválóbb épúlete, melyet a vár kóveiból a múlt században emeltek. Odább, a lencsetermesztéséról hires Pányok falún felúl a Hernádra ereszkedó hegysánczolatnak egy óblózetében van Alsó-Kéked kies fekvésú fürdóvel, melynek kénes langyos vize csúzos, kószvényes bajokat gyógyít. A hagyomány szerint Mátyás király is tóbbszór fürdótt benne itteni vadá- szatai alkalmával. A jól berendezett fürdó Melczer bárónók tulajdona, kiknek itt érdekes régi kastélyuk is van. A megyének innen éjszakra és éjszakkeletre esó felsó sarkát már leg- nagyobb részt tótság lakja tóbbnyire apró, szegényes falvakban. Zsadányon felúl Alsó-Mislye kózséget találjuk, hol a kózépkorban gazdag prémontrei