Page - 286 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

2 mely mellett a Frigyes fóherczeg-menedékház (1.551 méter) van. ATátrának e remek vôlgyében különösen megragadja figyelmünket a mondákban is megörökitett, czukorsüveg alakú Karbunkulus-torony (2.139 méter), egy aránylag nem nagy, de roppant meredek és tetején csaknem ketté szakított, kopár s nehezen járható szirtorom. Matlárházától nem messzire, a Fehérvíz _ alsó, kiszélesedó volgyszakaszában fenyvestól környezve egy másik szép fürdóhely van, Tátraháza, a melyet a Fehérvíz mellett délkelet felé kanyargó Szikra-úton érünk el. Matlárházától a Mária Terézia-úton haladva részint virágos rétek, részint sótét erdók között a hegység éjszakkeleti végét alkotó Bélai mészkó- havasok aljára érünk. E hegység súrú nóvényzetú, szelídebb lejtójú kúpjaival majdnem derékszóg alatt csatlakozik a Magas-Tátra gránittómegéhez és délkelet-éjszaknyugati irányban vonúlva, triász-, liász-, jura- és krétarétegek- ból áll. Kúpjai közt a síkság felól elsó az 1.950 méter magas Homlokos; mögötte a bolyhos havasi-gyopárral s egyéb alpesi virágokkal ékes, kényel- mesen járható gerinczból egyenes sorban emelkednek ki a két Mészárszék (2.011 és 2.024méter), a Bolond-Ger'ó (2.062 méter), Sirató (2.148 méter), s a lánczolatnak legmagasabb csúcsa, a 2.154 méternyire emelkedó Havrán, továbbá a Novi (2.017 méter) és a Murány (1.880 méter). Utunk most éjszaknak kanyarodik Barlangliget felé, honnan az országút alig észrevehetó emelkedéssel halad éjszaknyugati irányban a Zsdjári hágóra (1.081 méter), s e vízválasztóról lefelé lejt a Javorinka, majd a Bialka vólgyébe, Magyar- ország és Galiczia határán. Majdnem a hágóig elkiséri a Béla patak, a melyet éjszakról a Szepesi Magura alacsonyabb, dél felól a Bélai mészkóláncz magasabb hegyhátai szegélyeznek. A hágón innen fekszik Zsdjár falu, nagy terúleten elszórt szegényes házakból álló kózség. A hágón túl Podspády mellett délnyugatra térvén Javorinára, Hohenlohe herczeg birtokára érkezünk, hol egykor virágzó vasgyárak voltak, de ma már csak egy hámorban készí- tenek rúdvasat; a tóbbi újabb keletú gyár fasejt- és papirlemez-gyártással foglalkozik. Az egykor báró Palocsay-féle nagy uradalmat a herczeg fóleg a vadászat kedveért vette meg; e czélból a mindinkább ritkúló zergeállományt hathatós védelemben részesíti, nagy vadaskertjében pedig mintegy 500 darab szarvast és egyéb vadat tart. Javorinától nyugatra a Bialka vólgyébe jutunk. A Bialka patak aTenger- szemból és Halas-tóból ered, éjszak felé a Dunajecznek tart, s hosszú darabon határvonala a Szepességnek ' Galiczia felé. Roztoka és Poduplaszky nevú