Page - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

308 zárdatemplom és kolostora, stb. A kôzépkori magánházak építkezésének jellemzó példái a fó téreri máig is fónnálló Thurzó-féle házak. Az egyik részint csúcsíves, részint renaissance építmény, melynek tágas udvarán az elsó emeletet szép oszlopos tornácz kórnyezi. Mint régi kereskedô ház, úgy volt berendezve, hogy az idegen kereskedô ott szállást, ellátást kaphatott magának és raktárt árúinak. A város végén hatalmas új kaszárnya-épúletek vannak. A határban, a várostól 5 kilométernyire nem régiben L'ócse fürd'ó épült. A szepesváralja-lócsei út Kolcsó falunál dél felé ágazik el, s Márkus- falván keresztúl a Hernád mentén Iglóra visz. Márkusfalván veszi át a vasút a Porácsról szekéren, Kotterbach, Bindt és Roztoka bányáiból pedig szárny- vasúton ide szállított s itt pórkólt vasérczeket, hogy a sziléziai kohókba szállítsa. Porács rutén falu mészkóbarlangjáról nevezetes, melyben diluvium- korbeli állatmaradványokra akadtak. Bindten van a vasércztelepek királya, a „Grober Gang", melynek vastagsága néhol 24 méter. Evi vastermelése 687.000 mázsa 338.000 forint értékben. Márkusfalván régi urainak, a Máriássyaknak vára nagy részben romokban hever; négy kerek sarok- toronynyal ékesített, újabb eredetú várkastélyát azonban a család ma is lakja. Igló már 1312-ben a 24 szepesi város kôzôtt szerepel. 1328-ban megkapta a selmeczbányai jogot s belépett a hét bányaváros sorába. Majd lengyel uralom alá jutott, melynek megszúntével az 1875-ig fónnállott XVI szepesi város tartományának székhelye volt. A határában fekvó 50 kisebb-nagyobb réz-, ezüst- és vasérczbányából merített gazdagsága már a múltban is nagy szerepet biztosított Iglónak. Mai 5.870 fônyi lakosságával a Szepesség leg- népesebb városainak egyike. Két sorban elhelyezkedô házai hosszú f<5 teret zámak kózre, melynek kózepét a díszes városháza, az 1896-ban szépen meg- újított ágost. evang. egyház, a csúcsíves róm. kath. plebánia-templom és iskola, meg az 1893-ban helyreállított városi torony díszítik, míg alsó részét a városi nagy vendégló s két kisebb ház-sor foglalja el. Megemlítendó még a régi „provincia" (Szepesi Szász Tartomány) székháza, a legutóbb fôloszlott Felsó-Magyarországi Bányapolgárság épúlete, azújabban nagyobb és díszesebb épúletet nyert ág. evang. fó gymnasium, az állami tanítóképzó, a polgári fiú- és leányiskola, az állami faipariskola, a kassa-oderbergi vasút szép internatusa, járásbíróság, szolgabírói hivatal, bányakapitányság, stb. Ipartelepei : pamut- szóvó-, gipsz-, keményító-gyára, múmalma, dobozgyára, ipari czélokra s vilá- gításra használt villamos telepe, haltenyésztóje. Az 1849 február 2-án itt vivott ütkózet helyén egy vas emlékoszlop áll. Iglót Lócsével jó országút és szárny-