Page - 320 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

320 két szabad királyi, és a XVI szepesi városban, valamint a Poprád felsö és alsó vôlgyében (Oberland, Unterland) szétszórt 15 faluban lakik. Ezek a tulajdonképeni szászok (Zipser). A második csoportot a bányavárosok németjei (Gründler) teszik, a kik faj- és nyelvrokonai Abaúj- és Gömörmegye német bányászainak s Hunfalvy Pál szerint a bajor-osztrák (felnémet) nyelvjáráshoz tartoznak, míg az elôbbi csoport kózép-német nyelvet beszél. Ezeken kivúl két kis nyelvszigetet alkotnak éjszakon Kahlenberg, Ó-Major, Sub-Lechnicz, Laczkova, Ruzsbach kôzségek (legnagyobbrészt már eltótosodott) svábjai, kik késóbbi, részint Württembergból származó beköltözöttek. Ismét más eredetú Hobgard helységnek a többi németektól még koponyaalkatra nézve is különbözö, a szomszéd Sáros eltótosodott német elemével rokon lakossága. A kózép-német nyelvjárást irodalmilag értékesítette Lindner Ernó: „Zipser- scher Liederposchen", Weber Rudolf: „Zipserscher Liederbronn" czímú versgyûjteményben, és még mások is többen. A szászok idók folytán sokat vegyúltek más fajbeliekkel. Altalában kózéptermetú, erós, de a zord éghajlat, fáradságos életmód és silány táplál- kozás miatt késón fejlódó férfiai jobb külsejúek, mint a nehéz munkától korán hervadó nók. Koponyájuk legnagyobbrészt meso- és dolichocephal-orthognat ; tóbbnyire sótétebb szókék és barna szemúek. Csak a Magura déli alján fekvó Viborna, Toporcz és Busócz falvakban találunk karcsú, szép idomú, feltúnó fekete szemú leányokat és deli termetú legényeket. A szászok nyelve majdnem kózségenként más-más árnyalatú. A kôznép általában kózép-német nyelvet beszél, mely sok érdekes régi szót és szóalakot tartott fönn ; de egyszersmind számos szláv és magyar elemet is átvett. A magyarság hatása, a tótokkal való keveredés, a mind jobban élénkúló forgalom s gyakori ki- és visszavándorlás kóvetkeztében régi jellemvonásaik is egyre tünedeznek. Már korábbi írók szerint is nagy munkaképesség, szívós kitartás, hangyaszorgalom (maig éló kózmondás : Wer sich in Zipsen will ernähren, muss viel arbeiten und wenig verzehren), takarékosság, vendéglátás, társaságkedvelés, egyszerú szokások, mértékletesség, erkólcsósség, tanúlásra, komoly gondolkodásra való hajlam, találékonyság, a haza és szülófold iránt érzett rajongó szeretet, és mindezek fölött az élet minden kórúlményei között nyilatkozó mély vallá- sosság jellemzi a szászokat. Egyházi éneket dúdolnak házi foglalkozás kózben, bibliai mondásokat írnak a házaik homlokzatára, az evangelikusoknál minden házban ott van a biblia az asztalon, vagy a túkór mógótt. Merev gyakorlati irányuk a föld soványságával, bizalmatlanságuk, féltékenységük viszontag-