Page - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

322 A régi szâszoknak sokszor kincset érô s nemzedékrôl-nemzedékre szâllô ô-szdsz ruhâzata a jôllét megszûntével egyszerubbé lett, sôt ma màr nagyrészt el is tunt. A férfiak ruhâzata volt: hâromszôgletû szôrkalap, sajât termésu gyapjubôl készult rôvid, fehér vagy szûrke posztôkabât; az unneplô : lâbikrâig érô kékszinû „Gehrock". Az ùnnepi ruhâhoz ugy a férfinâl, mint a nônél bârsony vagy selyem, sôt néha aranyos vagy ezustôs szôvetbôl készult pompâs csatos ôv is tartozott. A férfi mellénye gyakran eziistgombokkal volt diszitve s paszomânttal beszegve. A térdig érô nadrâgot, harisnyât és csatos czipôt késôbb a magyar nadrâg és csizma vâltotta fol. Divatos volt még a bô szâsz-kôpeny (Keppenik), a nyesttel vagy rôkaprémmel bélelt kôdmôn (Pelz). Emezt a nôk is viselték. Altalânos volt az élénk szinek szeretete még gyâszban is. A nôk fôkôtôje selyembôl, ezûst-, sôt arany- csipkébôl âllott és csalâdi kincsul tartatott; mig a leânyok virâgbôl, gyôngybôl szerkesztett szalagos pârtât viseltek. Mindennapi ruhâjuk sajât készitményû kék vâszonbôl âllott. Az ûnneplô ôltôzet drâga szôvetekbôl készult, a mihez a gazdagabbaknâl értékes ékszerek jârûltak. Viseltek drâga kelmébôl készitett vâllat (Wist), ôvet, paszomânttal szegélyzett bârsony vagy selyem szoknyât, a mikhez csatos czipô, kôtény és kendô jârûlt. A kis gyermekekre „Schaube" vagy „Kotsch" nevû kôpenyt adtak. A szâszoknak mindenre kiterjedô jog- szabâlyai meghatâroztâk a polgârsâg és vârosi tisztviselôk hivatalos ruhâzatât (német szabâsû kôpeny, ujjas kabât és czipô), mig az elôkelô polgârok ôrômest hordtâk a XVII. szâzadi nemzeti mozgalmak hatâsa alatt a magyar ruhât, mely 1848-ban és utôbb 1861-ben is âltalânos divattâ lett. A gazdag lôcsei polgâroknak sokszor stilszerûen és minden kénye- lemmel berendezett hâzaitôl nagyon kûlônbôztek az eleinte fâbôl, késôbb kôbôl épult egyszeru hâzak, a milyeneknek maradvânyait félre esô hely- ségekben még nem rég is lehetett lâtni. A szorosan egymâs mellé sorakozô hâztelkek keskenyek és jô hosszuak. A lakôhâz utczai homlokzata egészen elfoglalja a telek szélességét; a lakôhâz môgôtt van a bekeritett udvar, aztân kôvetkezik a hâzzal egy szélességu istâllô és szin, ezek môgôtt kis hâzi kert s a telek végében a fodôtt szérus csûr. A hâznak egész hoszszân végig huzôdik a fodôtt kapubejârat, a melynek oldalfalain mindenféle gazdasâgi szerszâmok fuggnek ; sokszor kis kémlôablak tekint a szomszéd hâzzal alkotott sarkon ât az ûtczâra, a hovâ a szomszédos tetôk ereszei alatt elhelyezett vizgyujtô fa-csatornâk végei is egészen a szekérût folé kinyulnak. Régente a hâz utczai része kamarâiil és raktârul szolgâlt, a kôzépsô részben