Page - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

342 A tag és diszes fôutczât a vâros legrégibb s legszebb hâzai szegélyezik, melyek elôtt fasorok futnak végig ; a fôtér s a väros többi ûtczâi is ûjabban villamos vilâgitâssal birnak. A fôûtcza régibb s nevezetesebb hâzai közül megemlithetjük az egykori Klobusiczky-féle hâzat, mely most laktanyai czélokra szolgâl, a Drugeth-Van der Nath, most Schmidt-féle hâzat, a Râkôczy-féle hâzat, mely most Gallotsik tulajdona, a gröf Haller-féle hâzat és a vâroshâzat, mely a tuzvész utân egy emelettel nagyobbodott. A fôûtcza déli sarkân âll a gör. katholikus püspöki lak és székesegyhâz, mindkettô az egykori karmelita-, késôbb minorita-kolostor és templom helyét foglalja el, illetöleg abböl alakûlt ât. A püspöki székhâzban ôrzik a Kovâcs Jânos tôrténetbuvâr âltal alapitott gazdag és értékes kônyvtârt. A székhâzzal szemben a Jôkai-téren emelkedik az ûjon épûlt gör. kath. papnevelô-intézet s ettôl éjszaknak vezet az egykori vârtér szélén a vâros legszebb sétaûtja, melyrôl a bâstyâkra nyilik kilâtâs. Az emlitetteken kivûl még hârom templom ékesiti Eperjest; a Ferencz- rendieké két toronynyal, a zârda szomszédsâgâban, az izraelitâk imahâza és végûl a fôtemplom mellett az evangelikusok temploma, tôszomszédsâgâban a tisztes kollegiumnak, mely 1867 ôta két emeletessé lett s melynek éjszaki homlokzata egyenesen a Caraffa âldozatainak vesztôhelyére néz. Ebben a kollegiumban van jelenleg egy fôgymnasium közel 300 tanulöval, tovâbbâ egy tanitôképezde, meg egy hittani és egy jogi akademia, mely utöbbi népességre nézve jogi akademiâink között harmadik helyen âll. Az evangelikus gymnasiuméval kôrûlbelûl egyenlô szâmû tanulôt vonz magâhoz az orszâgos tanûlmânyalapbôl föntartott kir. kath. fôgymnasium, melynek diszes ûj épûlete a sétatér éjszaki végén 1890-ben egy lelkes eperjesi polgâr és megyei birtokos, Szent-Andrâssy Lajos adomânyâbôl épûlt. Nem messze e gymnasiumtôl még két iskola van : az egyik az âllami ôvônôképezde, a mâsik a Schuster Konstantin volt kassai püspök âltal alapitott „Stefânia" leânynevelô-intézet. Mint a megye székhelyén, Eperjesen van a megyehâza, melynek nagy része még a barok korbôl valô; késôbb épûlt hozzâ az ûgyészség s a börtönök épûlete ; az egykori kerûleti tâbla helyét most a kir. tôrvényszék foglalja el; van ezen kivûl Eperjesen egy jârâsbirôsâg s itt székel a kerûlet ûgyvédi kamarâja. A kézmûipar Eperjesen is elvesztette régi szerepét; a gyâripart egy kâlyhagyâr s egy szôvôgyâr, meg a nagysârosi mûmalomnak itt székelô