Page - 360 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

360 nyelven írták a kôzség jegyzókónyveit, sôt az Abaújhoz kôzelesô falvakban, valamint a Szekcsó mentén néhol még ma is tiszta magyar nevúek oly pór családok, melyeknek tagjai egy szót sem tudnak magyarúl. A mit azonban a magyarság a kôznép kôrében vesztett, azt pótolni igyekszik a városok lakosságának megmagyarosodása, mely Sárosban is bámúlatos gyorsasággal megy végbe. A magyar nyelvnek latin, német és tót szókkal való vegyitése s tótos kiejtése, a miért a sárosiakat régebben annyit gúnyolták, mindinkább eltúnik s tiszta magyarságnak ad helyet, a miben bizonyára legnagyobb érdeme van az iskoláknak és az „Eperjesi Széchenyi kôr"-nek. A városokban levó felsóbb fokú iskolákon kivúl Sárosmegyében ósszesen 257 elemi népiskola van, melyek kózúl csak 14 állami, a legtóbb (239) felekezeti. A tankôteleseknek tóbb mint 76%-a jár tényleg iskolába. A magyarság Sárosmegyében kizárólag a városokban és a falusi „hono- ratiorok" kôzôtt található; Eperjesen a lakosságnak kórúlbelúl fele tud már magyarúl. A falusi kôznép — az egy Német-Sóvár kivételével — tót és rutén. A rutének a megyének éjszaki részeit lakják, 2—3 mérfôldnyi széles- ségú szegélyt alkotva a galicziai határ felól. Nyelvben, vallásban, némileg viseletben is kûlônbôznek a tótoktól ; vallásuk a gôrôg katholikus, nyelvôk a galicziai kis-orosz vagy rutén nyelvhez való átmenet a tótból, míg a sárosi tót nyelv — hasonlóan a szepesihez és zemplénihez — a csehnek és lengyel- nek vegyúléséból látszik eredni. A népviselet Sárosban még erósen tartja magát s kivált helyenként csinos; a parasztviseletnek legnagyobb része házi ipar útján készúl. A tót nép tóbbnyire magas, szálas emberekból áll ; a rutének valamivel alacsonyabb termetúek; a férfiak nagyon kevés kivétellel borotvált arczúak, a rutének és a velôk szomszédos tótok éltesebb korukban hosszú lelógó hajfürtóket viselnek. Bár gyermekeik, úgyszólván, kivétel nélkül világos szóke hajúak, a felnóttek hajuknak zsirral való kenegetésétól mind meg- barnálnak. Csontos, szikár, szívós és munkabiró nép a tót ép úgy, mint a rutén, mely kózt kóvér ember nem látható. A nehéz munka, a szigorú életmód megedzi a férfiakat és nóket egyaránt, s bár a nók a kevés kimélet miatt, melyben anyai állapotuk részesúl, hamar vénúlnek, vénségókben is még soká munkabírók maradnak. A sárosi nép egyszerú életmódját már lakása is jellemzi ; ez rendesen szalmafódeles faház, mely egy szobát, pitvart és kamarát foglal magába,