Page - 365 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

365 rhagasabb fekvésú helyeken is termékeny vólgyekkel, itt-ott kies lapályokkal találkozunk, melyeken dús a tenyészet s a gazdasági termények, mint a kukoricza, buza, külónósen a rozs és zab oly magasságokban is megterem- nek, a milyeneken a szomszédos megyékben e nóvények már nem igen díszlenek. Ennek tulajdonítható, hogy e magasabb fekvésú helyek éghajlata is kevésbbé zord s hogy a megye déli és éjszaki részének egymástól igen elütó természete mellett is az éghajlat, sót még az esózés sem mutat nagyobb külónbségeket, hanem sokkal egyenletesebb, mint a nyugati vagy keleti szomszédos vidékeken. Igy az évi kózepes hómérsék Sáros-Patakon 9-6 C°, Nagy-Mihályban 9 C° s a legnagyobb eltérés is csak 3—4 C°-nyi külónbó- zetet mutat vagy fól, vagy lefelé. A csapadék évi mennyisége Tokajban 650, Sátoralja-Újhelyen 700 és Nagy-Mihályban 760 milliméter. De a víz-erek e bóségének megvannak káros tulajdonságai is. A kisebb folyók mind hegyi vizek levén, tavaszszal rohamosan meg-megáradnak, nyárban pedig szinte a kiszáradásig elapadnak. A nagyobb folyók vízállása ugyan állandó, de mivel a kisebb folyók vizeit, ha megáradnak, levezetni nem képesek, sok ingoványos, mocsaras terúlet lepi el partjaikat. Külónósen így van ez a Bodrog és a Tisza kózt esó Bodrogkozbn, mely még nem régiben is jó részében mocsaras, helyenként ingoványos, az év egy részében vízzel borított terúlet volt, s így igen sok helyütt csak rétnek és legelónek lehetett használni. A Bodrog szabályozása már 1847 óta folyik ugyan, s a Tiszával kapcsolatos szabályozások leg- régebbike, de azért ma sincs teljesen befejezve. Az átvágásokkal mintegy felényire megróvidítették ennek a kanyargós folyónak 160 kilométer hosszat meghaladó folyását, s kitúnó tóltésekkel védik mellékét a kióntésektól, de csekély esése s még inkább a vele egykózúleg halado Tisza folyónak csekély lejtése nagyon hátráltatja a meder kiképzódését. Ezenkivúl a mederszabályo- zással kapcsolatos belvízszabályozás sincs még teljesen befejezve. Zemplénmegye talajának geologiai képzódés tekintetében uralkodó eleme a kárpáti homokkó, a trachit, helylyel-kózzel mészkó és az agyagos márga. Kárpáti homokkó, kréta- és eoczén-korú homokkóvek és márgapalák alkotják a Beszkidek beágazó nyúlványait, a Vihorlát-Gutin hegység, valamint az eperjes-tokaji hegylánczolat ellenben fóleg trachitból áll. A termó terúlet fó alkatrésze az agyagos márga, mely a fensíkokon erós televénykeverék. A vólgyekben tózeges, a megye alsó felében tiszta fekete televény, a Szabolcs felóli oldal nagy részén homoktalaj alkotja a termóterúletet. A megye éjszaki