Page - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

384 elpusztúlt Tallia nevú várról kapta. Fól van jegyezve, hogy 1562-ben A tridenti zsinaton jelen levó Draskovics Gyórgy, akkori pécsi püspok, egy lakomán bemutatván magával vitt tállyai borait, azok megízlelésekor a pápa ezzel a szójátékkal fejezte ki dicséretét: „Summum Pontificem Tallia vina decent." Tállya szomszédságában van Monok, a gróf Andrássy család hasonló nevú uradalmának fó helye, csinos kastélylyal. Monokon az uradalmi gaz- datiszti lakban született Kossuth Lajos 1802-ben, de a szomszéd Tállya evang. templomában keresztelték meg, a hol kegyeletes fólíratú márványtábla jelzi a megye nagy szQlóttének emlékét. Régebben ez a kózség is sok és jó bort termesztett, hasonlóképen a vele határos Golop falu is, hol a báró Vay családnak díszes kastélya s a kOrúl nagy terjedelmú szép angol kertje van. Monoktól délre van a megye egyik legjelentékenyebb helye, Szerencs, mely a megyének az Alfóldhóz tartozó részébe esvén, Magyarország II. kótete 275 és kóvetkezó lapjain a Harangodról és a Taktakózról szóló czikkben volt ismertetve. Szerencstól Zomboron át a tokaji hegy alá kanyarodik az államvaspályának Debreczenbe futó vonala. A mint ezen tovább-tovább haladunk, egyre tisztábban bontakozik ki elóttünk a Hegyalja lánczola- tának záró foka, az Alfold szélére hirtelen cséssel kilépó tokaji hegy, e kerekded alakú remek kúphegy, melynek csúcsa, a Kopasz-tetó, mindóssze csak 515 méternyi magas ugyan, de mégis hatalmas hatásúvá teszi az, hogy oly rógtónOsen és meredeken szókik fól a síkságból, mint valami magas vulkáni sziget a tengerból. Az Alfold széle három oldalról lapúl a tóvéhez; csak a negyedik oldalon függ óssze a fó lánczolattal egy hosszú és alacsony hágónál fogva, melynek a kózeli Keresztúr városról keresztúri nyak a neve. A tokaji hegy tóvére mind a három oldalán egy-egy város telepedett le. A délnyugati lejtójén, hová Szerencsról leghamarább érünk, Tarczal városa van kies fekvéssel. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaló Arpád egyik vitézétól, Tarczal kun vezértól órókólte. Csak 3.000 lakosú mezóváros, de elég csinos. Ñapos fekvésú szólói, melyeknek tekintélyes része a királyi család tulajdona, igen kitúnó borokat termettek; de aztán elpusztúltak és még csak részben vannak újra ültetve. Vinczellérképzó-iskola is van itt. Konyves Kálmán Tarczalon tartott országgyúlésén tiltotta be a boszorkány- pOróket. A tokaji hegynek a Tisza partjára lépó keleti lábánál Tokaj város húzódik el hosszan s nagyobb részt keskenyen. Az 5.000 lakosú város éjszaki végén felúl omlik a Bodrog a Tiszába, s a két folyó osszeszóggellése egy félszigetet alkot, melyen a honfoglalás korában foldvár állott, a XV. század