Page - 404 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

404 század folyamán az államnak nem csekély nyeresége levén e tizedek bérleté- ból, I. Ferdinánd és II. Miksa királyok mindent elkóvettek, hogy a rendeket rábírják, hogy a ruténeket e tized fizetésére kótelezzék, de sikertelenúl. A tórvény, a mely nem engedte meg a róm. kath. fópapságnak, hogy a rutén s egyéb nem katholikus lakosságtól tizedet szedjen, mivel hogy ezek a saját papságuknak fizetik, elég nyíltan megengedte, hogy saját külón papokat tartsanak. A ruténség már mint a keleti egyház s a góróg, illetóleg szláv szertartás híve telepedett be Magyarországba s ezt az ósi szertartását mind máig megtartotta. Mindóssze is annyit változtatott rajta, hogy 1648-ban szertartásának épségben tartása mellett egyesúlt a római kath. egyházzal. Egyébként a XV. század eleje óta a munkácsi Csernek-hegyen s a máramarosi Kórtvélyes faluban épúlt bazilita-kolostorok apátjai alá tartozott. Idóvel a munkácsi apát a kortvélyesi fólé kerekedett s az egész magyarországi ruténség fólótt kezdett püspóki joghatóságot gyakorolni. Az unió elfogadása után De Camillis József, Bizanczy Gyórgy, OIsavszky Emmánuel és Bacsinszky András püspókók fáradozásai folytán XIV. Kelemen pápa 1777-ben az egyházi tórvényeknek megfeleló módon fólállitotta a munkácsi egyházmegyét. Mária Terézia királynó a püspókség székhelyét Munkácsról Ungvárra tette át, s azt javadalommal és egyéb adományokkal látta el. I. Ferencz király 182 l-ben a nagy terjedelmú egyházmegyéból a ruténség másik püspókségét, az eperjesit hasította ki, a melynek joghatósága Szepes, Gómór, Borsod, Sáros megyékre és Zemplén egy részére terjed. Az állam nemcsak megengedte a ruténeknek, hogy papokat tartsanak, hanem ezeket az állami adózás alól is fólmentette. S épen ilyen türelmesek voltak a fóldesurak is. Igaz, hogy jobbágyaik papjainak nem adtak fizetést, de csaknem mindenütt szintén fólmentették óket a nekik járó adózás alól. A rutén papok mindóssze egy-egy sing viaszgyertyát, egy-egy lasnakot és 1 frt— 1 frt 50 dénár készpénzt fizettek a fóldesúrnak, az ungvári uradalom- ban még külón a templomtól is némi ósszeget. Papjait eltartani a rutén jobbágyság kótelessége volt. Ez a tartozás százados gyakorlat alapján csak a jelen század elején szabályoztatott. A régi rutén papság helyzete tehát határozottan kedvezó volt. El is szaporodtak úgy, hogy egyes íalvakban óten-hatan is voltak. E szaporodás a fóldesúri jóvedelem rovására menvén, a fóldesurak panaszkodni kezdtek a rutén papság nagy száma miatt. A bajón 1721-ben úgy segítettek, hogy a kincstár kezére került uradalmakból parokhiális fóldeket hasítottak ki.