Page - 406 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

406 Verhovinára is a Laborcz és mellékfolyói felsô völgyeiben Almamezóig, Hánykoviczáig, Uklináig s tovább az Ung vize és mellékágainak legfelsóbb völgyeiben levó nehány faluban egészen Ungmegye éjszaknyugati zugáig. Tólük s a blyácháktól tovább nyugatra Zemplén és Sáros ruténjei, a lemdkok Iaknak. Ezek köziil csak Zemplén és Sáros ruténjei igazi lemákok; a beregie- ket és az ungiakat egymás közt lemákoknak, sót a beregieket dicskákmk nevezik ugyan, de az oklevelek valachus néven emlegetik óket s így ezek legalább származásra nézve még a máramarosi blyáchákhoz tartoznak. Ezek a nép ajkán éló elnevezésekkel bíró csoportok megvannak a szomszéd galieziai ruténeknél is. A Tisza forrásaitól lefelé lakó huczulok mintegy folytatását képezik a velük egy vonalban, a Limnicza folyóig lakó galieziai huczuloknak, épen így a Taracztól az Ungig lakó bojkák is a Limniczától a Szolinkáig lakó galieziai bojkiknak, valamint zempléni és sárosi lemákjaink a Szolinkától nyugatra lakó galieziai lemkiknek. Csak legkorábban betelepedett blyácháink eredete marad homályban. Huezuljaink nyelve és ruházata, és pedig úgy a férfi, mint a nói viselet, valamint szokásai teljesen megegyeznek a galieziai huczulokéval, de már a bojkák, lemákok és blyáchák ruházata meglehetósen eltér galieziai roko- naikétól. Bojkáink az egész határ hoszszában érintkeznek a galicziaiakkal. Egy nyelvet beszélnek, szokásaik is ugyanazok, de már a ruházatuk egészen más. A magyarországi bojka férfi otthon szótt és fehérített (csésztaje palatna) inget hord, a mely alig ér a derekáig, holott a galieziai bojka inge térdig ér. Vett vagy otthon készúlt fonálból való, de takácsnál szótt (tkácskaje palatna) vászoningeket csak a munkára menó legények (barabási, lengári) viselnek, gyolcsot (bilenina) meg csupán a nók. Máramarosban divatos a széles és bó ingújj (rukáv voloszkéj), a szúk és ránezos (zbéránéj) is járja, Ungban csak a szúk. A vastag házi vászonból készúlt lábravaló a máramarosiaknál szúk, az ungiaknál bó (séroki gátyi). Nyáron szint' olyan vászonból (Mára- marosban : bácsmági, Ungban : uszki gátyi), télen vastag posztóból varrott nadrágot (cholosnyi) hordanak, a melyet Máramarosban a huczul határtól Okormezóig égerfahéjból készített kivonatban áztatnak (dublyát). Túszójük (eseresz) szélesebb, mint a huczuloké, de még sem olyan, mint a blyácháké. Az ing folé nyáron háromféle gyapjú (szirák, hunesá és hunya), télen szintén háromféle juhbór (kozsuch, plyicska vagy náplecski és bunda) kabátot öltenek. Lábbelijük a boeskor (chadáké, pasztali és bacskari). A harisnya csakis a