Page - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

414 törve is készítenek, de mindig csak vízben fózve, továbbá a krumplinak és a káposztának. A savanyú káposztát mindeniitt fogyasztják, de többnyire nyersen, legfölebb olajjal leöntve, úgy szintén a káposzta levét (rosziv, roszul és roszül). Nyáron, a mikor már fogytán van az eleségkészlet, mindenféle nyers dolgot: ugorkát, vaczkort, káposztatorzsát (kacsán), répát fôlemésztenek. A bojka és a huczul fó élelmi ezikke a zab. Zablisztból sütik a lepény- alakú kenyeret (ascsipak), fózik a puliszkát és zabból ôrôlik a darát; ezen kivúl ló- vagy karó-bab a mindennapi eledelök, kivált télen. A havasi legelók megengedik a juhtartást s bár sok juhot tartanak, sem tejet, sem tejfelt, de még túrót sem adnak el, hanem mindent maguk fogyasztanak el. A zsenticze is kedvelt eledelük. A lemákok ugyan már gabona kenyérrel élnek, mégis rosszabbúl táplálkoznak, mint a tótok. Puliszkát (zámiská), zabliszttel keverve savanyú mártást (keszeléczá) és savanyú levet (cziberéj) is készítenek rozsból. Kukoricza- dara mellett tatárka-darát is örölnek. Olajat kender- vagy lenmagból ütnek, a blyáchák a kukoriczaföldek szélein ültetni szokott napraforgó magvából. A rutén csak nyáron, a mikor dolgozik, étkezik rendesebben, télen, a mikor ráér. Napjában rendesen háromszor eszik: reggelit, ebédet (obid, a lemákoknál poludenak) és vacsorát (vecsérja). Bóségesen szeret enni, de a kosztja nagyon sovány. A vajat alig ismeri, zsírt nem használ, húst csak ünnepnap — akkor is ritkán — eszik. De még ezt a vékony táplálkozást is hiányossá teszi a sok és hosszú bójt, a melyet lelkiismeretesen megtartanak és oly szigorúan, hogy heteken át nem esznek fótt ételt. Ennek a rosz táplálkozásnak tulajdonítható nehány uralkodó betegség, a vérhas, bélgorcs (kólika) és a tifusz. Más gyakori betegségeket, minók a hideglelés (horjácská) és a lázak, a torokbajok, és a himlók, a zordon éghajlat- nak meg nem feleló gyér ruházkodásnak kell tulajdonitani. Aránylag legkeve- sebb az öröklött bajok száma. A járványos betegségek roppantúl pusztítanak köztük; egyes betegségek pedig a jó levegó és jó víz mellett is gyakran járványosakká válnak, mert semmiképen sem tudnak védekezni. A lakások szúkek és nem szellóztethetók, mert ablakaik kicsinyek. Kuruzslóhoz (prijma, planetnék, varazsná bábá) hamarább folyamodnak, mint orvoshoz, a kinek a segélyét rendesen késón, csak akkor keresik, mikor házi és varázs szereik (csár) nem használnak. Lelkúletére nézve a rutén nyugodtabb az oláhnál, sem nem harag- tartó, sem nem boszúálló, mint emez; jó szívú és a naivságig együgyú, a