Page - 424 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

424 az ottani lakossäg közt ältalänos a szegenyseg. A magyar kir. földmivelesi miniszter, hogy a nep nyomorän enyhitsen, a mostohäbb videkeken, föleg a Verhovinän az uradalomtöl közelebb 12.660 holdnyi területet, közte jö havasi legelöket vett berbe s azokat reszletekben a szegeny ruten lakossäg közt olcsö alberletekbe kiosztotta. Hogy pedig e szegeny nep megelheteset annäl jobban elösegitse, jö tejelö tiroli tenyeszmarhäkat, — mintegy 400 bikät es 1.000 üszöt — hozatott, s azokat kedvezö feltetelek mellett szetosztotta. Igy aztän remelhetö, hogy a baromtenyesztes, mely különösen a megye zordonabb hegyvidekei lakossägänak eddig is egyik fö kereseti forräsa volt, ezentül nagyobb mertekben föl fog lendülni s ezzel kapesolatban a ruten nep sanyarü helyzeteben is tetemes javüläs következik be. A megye deli, lapälyos feie ältaläban termekeny videk, hanem a dombos es alaesonyabb elöhegyekkel erintkezö täjakon megcsökkent a közjöllet, miöta az egykor virägzö szölöknek több mint feie kipusztült. De az tij ültetesek mär sok helyt pötoljäk a veszteseget, söt Beregszäsz környeken a reginel is nagyobb teröleten diszlik a szölö. Nagy jövedelemforräs min- deniitt a gyümölcs, mert böven terem a megyeben alma, körte es szilva, mely utöbbiböl tävolibb videkekre is sokat szällitanak. Iparral a lakossägnak igen kis resze foglalkozik; aränylag gyär is keves van : nehäny szeszgyär, deszka- es epületfa-gyär es gözmalom. A kereskedes legnagyobb reszt esak a helyi szüksegletek fedezesere szoritkozik, de fät es fakeszitmenyeket, iparczikkeket, äsvänyvizeket es gyümölcsöt sürün szällitanak nemcsak az orszäg különbözö reszeibe, hanem Galicziäba is. Vegyük most mär sorra a megye nevezetesebb közsegeit, bejärva elöbb Munkäesot es videket, aztän a Verhovinät, vegül pedig Beregszäszt es környeket. A megye közepe täjän, a Latorcza völgyenek tägas torkolatäban, szep begyseg aljän fekszik Munkdcs, Beregnek legnagyobb es legnepesebb värosa, mintegy tizenketezer vegyes valläsü lakossal, kik között legnagyobb szämmal vannak a zsidök. A väros keletkezeseröl biztos adatok nincsenek. Egy 1263-iki adomänylevelben mär Villa snpra Munkach neven emlittetik. I. Lajos kiräly 1352-ben a Litväniäböl kiüzött s Magyarorszägba menekült Koriatovics Tödort Munkäcs herczegeve s a munkäcsi nagy uradalom urävä tette. O erösitette meg a ma is meglevö s a Latorcza balpartjän egy különällö, szep küpalakü hegyet koronäzö munkäcsi värat. Haläla utän