Page - 442 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

442 de sehol sem olyan vastagabb rétegekben, hogy kiaknázása érdemes lenne, ámbár minósége kitúnó. Asványvizekben rendkivúl gazdag a megye: 98 kózségben 234ásványos forrás van; ha pedig minden kisebb forrást is tekintetbe veszünk, akkor az ósszes szám meghaladja a 300-at. De mindenek fólótt legbecsesebbek a fóld szegény népének a sósvíz-források a három sóakna-helyen ú. m. Szlatinán, Rónaszéken és Sugatagon, valamint a megye éjszaki szélén Felsó-Szelistyén, déli részében pedig Sándorfalván és Sófalván. E vizet ingyen használja a nép, még sót is fóz belóle s a marhatartásnál is értékesíti. Alió vizek csak kisebbek vannak a havasokon s ezek oldalán és mélyebb katlanaiban. E tavakat itt kózónségesen tengerszemeknek nevezik. A Fekete- és Fehér-Tisza vizkórnyékén mintegy 32 ilyen kisebb-nagyobb tengerszem van. A radnai havasokhoz tartozó Pietrosz oldalán is van egy ilyen tó 1.960 méter magasságban. A Gutin hegységben, úgy szintén a Kóháton is van nehány tengerszem. De mind kózótt legnevezetesebb, legszebb a szinevér- polyánai határban levó, úgy nevezett Ozera, az Ozirna havas aljában, 990 méter magasságban a tenger színe fólótt, a melyet fenyvesekkel borított sziklabércz kórnyez. Mélysége 120 méter, átméróje 180 méter. E gyónyórú fekvésú, zóldes színú tó pisztrángok tenyésztésére szolgál. A megye éghajlata, fóleg az éjszaki részeken, zordnak mondható; de a Tisza-vólgy Bocskótól Husztig igen szelid idójárású és mindent megterem. Az éjszakon és keleten meredezó magas havasok védik a vólgyeket az éjszaki hideg szelektól, mi által a tél enyhébbé válik, de aztán annál égetóbb a nyár heve. A hómérsék gyakran és erósen ingadozik a nagy terjedelmú erdó- ségek és a vízbóség miatt. Az égiháborúk nyáron csaknem mindennapiak. A megye fóldje általában kóves, kavicsos, sok helyütt agyagos; televény fóld nagyobb bóségben leginkább csak az erdóségekben s a Tisza-vólgy alsó részciben van. A mit a természet nem adott, vagy a mit az árvizek az Alfóldre sodortak le, azt trágyázással kell pótolni. A búza, a kukoricza a Tisza vólgyében Bocskótól lefelé mindenütt megterem, sót felsóbb részeken is a jól megmívelt fóldeken. De a havasok kózti vólgyekben csak zab, tatárka és burgonya terem, mely utóbbi e szegény vidékeken a népnek fó tápláléka. Az erdóségekben gazdagon díszelegnek a bükk-, gyertyán-, kóris-, tólgy-, tisza-, juhar-, nyár-, stb. fák és a fenyúnek minden faja. Tólgyerdó van kerekszámban 43.000 holdnyi, bükk és más lombos fa 545.OOO, fenyú 340.000 holdnyi. Ezekból félmilliónyi hold erdó a magyar állam tulajdona.