Page - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

466 már a XIV. század végén fonnállott. A reformáczió idejében a Nagy- Szôllôsôn akkor tôbbségben lévó reformátusok használták, míg 1690-ben a Ferencz-rendú barátoké lett. 1748-ban Barkóczy egri püspök a fancsikai rom. kath. parochiához csatolta. Enhek emlékéúl ma is látható a templom fó bejárata fölött az egri püspök czímere. Szemben e templommal van a Ferencz-rendú barátok zárdája. Most már csak egy barát lakik benne; a nagy épúlet többi helyiségeit bérbe adják. A város vége felé, a Fekete- hegyhez közel húsz holdas parkban áll a Perényiek kastélya, melynek föld- szinti része a család levéltárában levó adatok szerint a XVI. század derekán épúlt, mikor Perényi Ferenczet a császári hadak a szomszéd Kankó várából kiúzték és a várat lerombolták. A XVIII. században négy saroktornyú eredeti elrendezését megtartva, barok izlésú emeletet építettek rá. Ebból az idóból valók belsejének díszítményei, jelesúl falfestményei. Az emeletén levó, kórúlbelúl 18 méter hosszú nagy terem mennyezeti festménye, mely 1780-ban készúlt, Ahasvérus és Eszter lakodalmát ábrázolja. A terem falain számos régi családi arczkép és tôrténeti jeleneteket ábrázoló fest- mény függ. A Feketehegy alatt levó dombon szólóktól környezve omladoznak a kôzépkorban kolostorúl szolgált Kankó várának romjai. A hegy tetején egy pinczealakú, vízzel telt barlang van. Erról azt tartja a nép hiedelme, hogy aranynyal, drágakóvekkel és egyéb kincsekkel van tele, melyeket valamely tatárjárás alkalmával az oda menekúlt nép hordott volna össze. Többször próbáltak e barlangba behatolni és titkait kifürkészni, de sikertelenúl. A számos villaszerú borházzal díszló Feketehegyen kitúnó bor terem ; külö- nösen a nagy-szôllôsi rizling és bakator borok eró és zamat tekintetében a leghiresebb magyar pecsenyeborokkal vetekednek. A Feketehegyet nyugatról megkerúlve, barátságos mezók és árnyékos crdók közt megy az országút a Hark-hegy tetejére, a honnan kígyódzva ereszkedik le a túlsó oldali Veresmart kôzségbe. Itt igen csinos gör.-kath. templom van, melynek szép falképeit Roskovics Ignácz festette. A Hark-hegyról gyönyöm kilátás nyílik az alatta elterúló termékeny síkra, az ezüstszalagként csillogva ide-oda kanyargó Tiszára, meg a feikörben húzódó kirvai, veréczei és tarnai hegyekre. Szemközt Huszt vára látszik. Az itteni kilátás Ugocsamegye egyik neveze- tessége. Ö Felsége a király 1852-ben erre útaztában szintén mcgtekintette. A hegy alatti völgy kôzepén emelkedik egy domb, melyen már csak romok regélnek a hajdan hires Nyaláb vár dicsóségéról.