Page - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Volume 21

474 A megyék és városok rendezésekor, 1876-ban, Nagybánya Felsô- bányával együtt elveszítette ónálló tórvényhatósági állását; a tôrvényszéket is elvitték belóle. De az ipar és kereskedelem fóllendúlése, mely tíz évvel késóbb a szatmár-nagybányai vasút megnyítását kôvette, némileg kárpótolja a várost elveszített politikai ónállóságáért ; s az üjabban megnyílt nagybánya- zsibói vasútvonal az erdélyi részeket is bevonta e vidék forgalmába és a gazdasági tényezóknek még nagyobb virágzására ad reményt. A városnak ma mintegy 10.000 lakosa van, melyból 8.000-nél tôbb magyar, a tôbbi pedig oláh. A városnak a négyszôgû piacz kôré majd- nem szabályos sugarakban csoportosúló útczák építkezése igen tetszetós, rendezett külsót ad. A piacz ódon házaihoz szépen illik a Szent István- torony, me'ly a gondosan ápolt Deák Ferencz-tér lombos fái kôzùl emelkedik ég felé. A város alapítása idejében épûlt egykori szép plebánia-templomnak ez utolsó maradványát a város kôzônsége Magyarország ezeréves fennállása emlékére 1899-ben régi diszébe állíttatta vissza. Maga a Szent István- templom, tôbbszôr villámcsapás által sújtva, már a múlt század derekán pusz- túlásnak indúlt; romjait 1847-ben bontották le. A mai plebánia-templomot, a Szent-Háromság-egyházat III. Károly idejében a jezsuiták építették, kiknek ugyanakkor épúlt rendháza ma egészen újjáalakítva az állami fógymnasium czéljaira szolgál. A reformátusok és a gôrôg katholikusok temploma alig régibb száz évesnél. Nevezetesebb egyházi épület még a minoriták rendháza és temploma, melyról már kôzépkori oklevelekben tôrténik emlités. Erdekes kózépúlet az egykori pénzveróház, melyben ma a kincstári bányaigazgatóság és fóerdóhivatal van elhelyezve. E tômôr, erós kóépúlet egykor a város falait egészítette ki és a város déli részén levó puskaporos toronynyal együtt az egyedûli részlet, a mi a régi védelmi múvekból napjainkig fônmaradt. A Kereszthegy tôvében és a Veresvíz nevú határrészben van a kincstári bányászat két fó telepe. Az aknabejáratok és a bányákhoz tartozó régibb és újabb épúletcsoportok kôré sorakozó apró házak adnak lakást a bányász- családoknak. Innen gyülekeznek óssze az egyenruhás bányászok nagy ünne- pcken s az egyes bányák védószentjeinek névnapjain, hogy zeneszó mellett, ünnepi menetben vigyék a templomba a kettós aranykalapácsot, a bányászat ósi jelvényét. A szerény bányásztelepektól nagyon elüt szépségével a város által nagy kóltséggel fóntartott Széchenyi-liget. Itt áll egy tó fólótt emelkedó domb tetején a Münchenból nyaranta ide települó festóiskola nôvendékeinek ideiglenes müterme is, s a múvészcsapat ifjú tagjai innen indúlnak ki szép