Page - 5 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

5 van sok nagy falu 2.ooo-et is nieghaladö lakossäggal es nehäny kis väros, melyekben a lakossäg szäma l .ooo-nel is kevesebb. A legnagyobb värosok: Szerajevo 38.000, Mosztär 14.400, Banjaluka 13.500 es Dolnja-Tuzla 10.200 lakossal (a katonasägot bele nem szämitva). Ezek utän het väros következik 5.000—10.000 lelekszämmal. A nepesseg eloszläsa, sürüsege (egy-egy negyszögkilometerre ätlag 31 lelek) igen egyenetlen; a tuzlai kerü- letben atlag 40, a travnikiban es Herczegovinäban pedig ätlag csak 24 lakos jut egy-egy negyszögkilometerre. Legsurübb a nepesseg az ejszaknyugati reszen es az ejszakkeleti lapälyokon (egy-egy negyszögmerföldön nehol 2.500-nal is több); legcsekelyebb a közeptäji hegyes videkeken, a hol egy-egy negyszögmerföldnyi teruletre mär 500 lakos sem jut. Geologiai dttekintts. — Bosznia es Herczegovina geologiai alaküläsa ältalän veve szorosan a deli Alpesekehez csatlakozik; csak az ügy nevezett fliss-(flysch-)zönäban mutatkoznak tiemi megegyezesek az Apenninekkel. Ha nem veszszük tekintetbe azt a ket, nem nagy kiterjedesü gränit- tömzsöt, melyeknek különben a geologiai korät sem ismerjük biztosan, a palaeozöi kor (geologiai öskor) leraködäsai e tartomänyokban a legidösebb geologiai kepzödmenyek. A palaeozöi komplexus paläkböl, homokkövekböl es meszkövekböl ¿11; a fö tömeget a paläk szolgältatjäk. Ezekhez järül a vulkäni, vagyis kitöresbeli közetek sorozata, melyek a palaeozöi leraködäsokat szämos helyen keresztül törik es vagy telepedesök sajätsägainäl, vagy pedig külsö jellemöknel fogva egyazon kor kepzödmenyeinek tekintendök. A palaeozöi leraködäsok ejszaknyugatröl delkeletre egeszen keresztül hüzödnak az orszägon. Legnagyobb reszök a köszen-periodusba tartozik; de, mint a deli Alpesekben, itt sincsenek benne köszetitelepek. Ellenben szämos helyen erczek fordülnak elö. Eddigele czinöber, faköercz, kenes rez- ercz (rezkova, chalkopyrit), ezüst tartalmü ölomfeny, realgär-, mangän- es vasercz elöfordüläsai vannak kimutatva. Ezeket reszben mär bänyäszszäk is. A palaeozöi kepzödmenyekre csaknem az egesz területen tisztän lät- hatölag a tridsz-periodus leraködäsai következnek. A palaeozöi gerincznek csaknem mindenütt az ü. n. „werfeni retegek" a fedö közetei es pedig igen nagy mennyisegben a jellemzö vörös „werfeni paläk" uralkodnak, a melyek helyenkent homokköszerüekke välnak; mig ellenben a werfeni szintäj mesz- kövei az orszägnak csupän nyugati reszere szoritkoznak. A triäsz mindenütt köpönyegszerüen boritja a regebbi kepzödmenyeket, a melyeknek jellemzö sajätsäguk. hogy legnagyobbreszt antiklinälis feltöresek alakjäban jelennek