Page - 36 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

6 vinában, egy-egy fekete fenyti (Pinus nigra) vagy pánczélos fenyu (Pinus leucodermis) alkotta keskeny öv. A Pinus leucodermis Herezegovina krétakori hegységeire rendkivúl v jellemzó. A Preslicán, a Prenjen, a Plasán, a Cvrstnicán, a Porimon és a Prislabon 1.400 és 1.650 méter tengerfölötti magasság között határozott övet alkot; legalacsonyabbra 1.2OO méterig jut a Plasa éjszaki oldalán, a legmagasabb pontot 1.800 méternél éri el a Tisovica fölött a Prenjplaninán. Déli Boszniában csak a Bjelasnicán fordúl eló Opaníac mellett a szerajevói kerúletben. E fenyú alkotta erdók igen világosak s aljafa nem nö bennök; gyep- nñvényzetük kemény levelú füvekból áll, mint a milyen a Sesleria nitida és a csenkesz fajok (Festuca) ; csak a sziklák hasadékaiban és a kótOrmelék nedvesebb helyein tenyészik buján a Heliosperma pusillnm, a Potentilla caulescens, az Achillea abrotanoides, az Anthyllis Jacquinii, az Edraeanthus serpylli/olius és több más. A teljesség kedvéért még egy másik, kevésbbé elterjedt fenyút is meg kell említenünk, a szerb termöhelyekröl is ismeretes Pinus omoricá-t. Ez Kozép- és Déli Boszniának havasalji régióiban majdnem egyedúl a meredek szirtfalakat lakja; Jeleí a foíai kerúletben, Sirovica és Mednaluka a rogaticai kerúletben, egyes helyek a bosnyák-szerb határon és a srebrenicai kerúletben az ismeretes termóhelyei Boszniában. A havasalji erdóovból a havasi régióba való átmenet gyakran rögtönös (a triász-kori mészhegyeken); másrészt pedig az erdöövnek egyes bokorszerú képviselói, mint bükkök és fenyvek, valamint egyesek a torpe fenyú ovéból, mint a Rhamnus fallax, Juniperus sibirica, Lonicera alpígena, Pinus pumilio, Pinus mughus, Sorbus chamaemespilus és a Salix nigra, behatolnak a havasi régióba. A krétakori mész és a dolomitos triaszkori mész, mint a melyekböl e hegyek épúlvék, inkább oldható, mint elmálló kózetfajok; azért hiányzanak a mállásnak azon fínomabb termékei, melyek a nOvények konnyú letelepedését lehetóvé tennék. Yíz is kevés van a tenyészés idószakában; az esó gyorsan folszívódik és a föld alatti hasadékokban lefut, azért az olyan, még csak helyileg is bujább nóvényélet, melyet források és patakok hozhatnának létre, teljesen hiányzik. A havasi régióban ennélfogva azok a szirti nOvények uralkodnak, melyek a sziklák hézagaiban és repedéseiben csekély televénynyel is beérik. Ilyenek