Page - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

40 s a fából ácsolt szerény kis mecsetek szinte félénken húzódnak meg a tágas és magas új épúletek között, melyeket e gyorsan follendúlt árúlerakó és átrakodó helyen a nagy forgalom szükségessé tett. Hatásosan emelkedik a Száva partjának azon a helyén, a hol I. Ferencz József O Felsége új alatt- valói hódolatát fogadta, egy magas kó-obeliszk, a melynek tetejéról messzire ellát és szárnyait oltalmazólag terjeszti ki a kétfejú sas a bosnyák föld fölött. Gyér maradványaiúl azon erdóknek, melyek hajdan a Száva partjáig értek, csak elszórt facsoportok élénkítik itt-ott az egyhangú vidéket. A magas nyárfákon gólyák és halász-sasok fészkelnek. Az esós idóben fencketlen sáros fekete földön, mocsarak és lápok közt kanyarog lassúdan az Ukrina, valamint a többi apró folyó is. Valóságos árterúlet ez, mely az év felén át víz alatt áll. S nemcsak az élók szenvednek sokat a Szávától; még a holtakat is kizaklatja sirjaikból a rakonczátlan folyó, ha nem a távoli hegyoldalakra temetik óket. A szalmafódelú parasztházak magas czólóplábokon igyekeznek az árvíz veszedelme eilen védekezni. A ház alatti helyet istállóúl használják s a czölö- pökhöz kötik a barmokat. Hogy e terúlet a gazdaságnak már meg van hódítva, bizonyítják a szorgalmasan mívelt répafóldek, melyek között a vasút órákon át halad. A hol már nem fenyeget tóbbé az árvíz veszedelme, termékeny domb- hullámos vidék elején áll a szintén nagyon megújhodott Dervent, mely azzal dicsekszik, hogy az ország legolcsóbb városa. Itt több hajdani lovagló ósvény, ma megannyi országút találkozik. A „Sarajevska dzada", az egykori török postaút irányában a vaspálya lassanként megkezdi a mindinkább emelkedó hegységre való nehéz kapaszkodását. Számtalan kanyarúlatot téve liheg fólfelé a széles hegyháton, mely a Zupa erdós vidéke felól húzódik az Ukrina és a Boszna kozé s a VuCjak-planinában egészen a Száváig nyomúl elóre. Arról a magaslatról, a melynek tetejére Han Maricánál az országút és a vaspálya fölkapaszkodott, egyfelól éjszakon a Száva-menti alföldet a délmagyarországi nagy síkságba látjuk átolvadni, más felól pedig délre itt pillantjuk meg elószor a Boszna folyó zöldelö völgyeit, melyekbe az útak innen lefelé sietnek. A vasút elhaladva Velika homokkóbányái mellett, melyek mint egy kihalt tengeri állatvilág dús lelóhelyei nevezetesek, mindjárt a tórténelmi emlékezetú Boszna folyóhoz ér, melytól az ország a nevét kapta, s mely épen a hegyszorosból való kilépténél kezd elószor ágakra szakadni, s azokkal ligetes, mocsaras terúleteket fogva közre, innen kezdve már lassúbb folyással halad torkolata felé. De azért még a folyó felsóbb szakasza felé is mindeniltt nyilt marad