Page - 63 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

63 Kraljeviö Markdnak a szülöföldje is, a hol emleke meg ma is el a nep sziveben es kepzeleteben. A Ranjen nyergeröl Praia es Gorazda között majdnem az egesz Podrinjet be lehet lätni. S ha a megszällott tartomänyok szamos magas hegyormanak valamelyikeröl igazän elragadöan szepnek mondhatö a kilatäs: ketsegtelenül a legnagyobb mertekben ilyen az, a mely a Ranjen-Karaulänak magassägok es melysegek fölött egyaränt uralkodö pontjaröl elvezhetö. Erdös hegyküpok, Ilidze fürdo. kopär szürke gerinczek, zöldelö völgynyiläsok egyesulnek itt olyan täjkep|>e, mely a tävolbau lassankent az albän hegyseg vältozatos kek körvonalaiba olvad ät. E felhökig tornyosülö, tävoli erdötlen berczek közül egy hatalmas, fekete hegykorona emelkedik ki kettös csücscsal. Ezek a Brda vaskos bästyäi, a „Fekete hegyek" a sötetlö Durmitorral. Innen ered a Drina. Vize hol itt, hol ott csillan föl a hegypärkänyok köze ekelt rövid völgyek aljan, mint harmatcsöppek a virägkehelyben, mig keleten a Javor planina mögött, a szerb lejtök menten el nem tünik. Drina neven ott lep a boszniai völgytorkolatokba, a hol a bosnyäk- montenegröi hatäron a Tara es Piva vizei egyesulnek. E ket montenegröi