Page - 130 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

150 Müszaki oldalänak nehezsegeit sem kevesbbe fenyesen oldotta meg. A keskeny vägäny nagy haszna sehol sem bizonyült be annyira, mint itt. Fölötte nagy hajlekonysäga kitünöen illeszkedett a Narenta-völgy nagy nehez- segeihez; s ha meg igy is rendkivül nagy szamu erdekes es költseges epitkezesre volt e pälyän szükseg, epen ez mutatja, mennyivel költsegesebb lett volna meg a rendes vasüt, a mely pedig jö sok ideig nem lett volna teljes mertekben kizsäkmänyolhatö. A sürti bükkerdö melyen rejtözö Ivan ällomästöl, a honnan igazi közep- boszniai täjkepre, mely erdös völgyekre es fürgen iramlö patakokra nyilik kilätäs, gyorsan ereszkedik alä a vonat az Ivan läbäig, a hol Rastelicdnäl a fogaskerekü palya veget er. Retekkel zöldelö völgyeken ät megint meredeken megy lefele az ut, egeszen a festöi Tarcinig, a hol mar a Bjelasnica arnyai fogadnak bennünket. Meg egy masodrendü kis vizvälasztön kell ätkelni Pazaridnäl mär elerjük a Zujevinät. Meszegetö körkemenczek elsö hirmondöi a föväros közelsegenek; azutän a hadzicii nagy füreszmalom következik, mely az Igman erdeiböl iparvasüton leszällitott fatörzseket aprözza föl es szällitja egeszen Näpolyig s Palermöig. Most meg az Igman sarkät kerüli meg a pälya, s vegül a mosztäri vonat berobog a Sarajevsko poljera. A herczegovinai viagas-hegys/g /s a montenegröihatdr. — Herczegovina területe ket helyütt nyomiil a tengerpartig: a Boeche di Cattaröban a Sutorina nevü keskeny völgyvideken, es a Canale di Stagnönäl szeles sävval, mely a kleki öböl zöld lejtöiben er veget. Kis darabka tenger a ragyogö öbölben, ünnepi csend a hegyek köze szorült szük völgyekben, zajtalan bekesseg a piczinyke Neum kikötöhelyen, s körötte gyönyöru örökzöld parti növenyzet, — ime a herczegovinai kikötö kepe. Kevesbbe kies videkre visz a beiebb vezetö gyalogösveny. Elöbb ätszeljük a Marmont marsallröl, „Ragusa herczege"-r<5l nevezett szep szeles parti ütat, a francziäk dalmäcziai uralmänak emleket. De ez tit ma ügy el van hanyagolva, hogy szämos helyen mär csak az alapepitmenye lätszik, s igy nem is olyan erezhetö az üttalan vadonba valö ätmenet. Mert bizony e videken vajmi färad- sägos elvezet az utazäs. Az opänkäknak a közeten meglätszö särga nyomai jelölik a gyalogösvenyt. Az ärva füszälak eltikkadnak a nap hevetöl izzö görgetegben, mely a lö patköja alatt ügy csörren, mint az (lveg, s a mi kis zöld van, az a tölcseralakü melyedesekben hüzödik meg. Csak a nagy virägii bogäncs, a kikerulhetetlen ördögtövis es a zsälya talälhatö mindenütt. Az ütak reme itt is uralkodik, mint az egesz deli Herczegovinäban. A helysegek köze-