Page - 158 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

158 díszítményes cserépedényekre és apró szobrászati alakokra. Amazoknak díszítései gazdagok és sokfélék, a mi az újabb kókorszakban nem épen példátlan ugyan, mégis némely butmiri cscrépedény az újabb kókorszak agyagmúvességének egyebütt el nem ért fejlettségét mutatja tekercses díszítése szépségével. Ezek a több sorban folyó, egymással összefont és részint bevájva, részint kiemel- kedóleg alkalmazott tekcrcses-minták Górogország mykenei múvelódési kor- szakának legjobb díszító munkáihoz hasonlók. Ez a szép minta déli Európában egyiptomi, a jobban éjszakra esó tartományokban görög-aegei ercdetû s a Balkán félsziget éjszaki é» déli részének élénk kozlekedésére mutat. Bizonyára ennek köszönheti keletkezését a butmiri agyagemlékeknek másik, apró szobor- alakokból álló csojx)rtja is. Ujabb kôkorszaki lelóhelyekról ilyen tomegben cserép szobrocskák még sehol eló nem kerúltek. Kivétel nélkül nói, részint mezitelen, részint hosszú ruházatba burkolt alakok ezek, melyeket bálvány- képeknek tarthatunk; fóvonásaik, de egyes részleteik is a mykenei és aegei cserép- és kóalakokkal való rokonságra vallanak, habar itten is, miként a cserép- edényeken, hiányzik a festés. Ha Butmir Bosznia helyett Gorogországban feküdnék, csodálkoznunk kellene ugyan, hogy a fémnek itt nyoma sincsen, hanem azért senki sem tétováznék ezt a lelóhelyet határozottan a mykenei csoportba sorozni. A butmiri múvelódési fokozat ebben az országban kétség- v telenúl még többször is ki lesz mutatható. A Novi-Seher melletti, még kevéssé kikutatott lelóhelyen is egészen hasonló kó tárgyakra és cserepekre találtak. Van azonban a boszniai újabb kôkorszaki lelöhelyeknek még egy másik, jellegre nézve elütö csoportja is, a mely újabb idóból származhatik. Ennek a csoportnak legfóbb képviselóje a Szerajevo nyugati szélén levó Debelo brdo nevú, kOrúlsánczolt meredek magaslat. Itt a kó tárgyak és cserepek részben egészen más formákat mutatnak, és más, még újabb tcchnikai eszkö- zökkel is elóállított mintázatú a cserépedények díszítése. A Debelo brdón levó telep nem tisztán neolith korszaki, hanem ebben a korszakban alapíttatván, az óskor minden idószakán át a római korig ér. Hosszú fonnállását, mint a boszniai és herczegovinai óskori hegyi telepúlések egész csoportja is, védett helyzetének köszönheti, a mely azt a sikföldi Butmirtól feltúnóen megkülönbözteti. Az e terúleten eddig kimutatott, tôbbé-kevésbbé hasonló megerósített lakhelyek száma csaknem félezret tesz. Erósítésük egyenes, koralakú, tojásdadalakú vagy sokszögu sánczokból áll, a melyek néha több hektárnyi terúletet kerí- tenek be vagy zárnak el. A sánczok anyaga a talaj minóségéhez képest föld, kó, vagy e kettónek a keveréke. Most 20—30 foknyi szögu a sánczok partja,