Page - 194 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

194 Ha gyôzôtt a magyar fegyver, menten elôâlltak a pâpâk levelcikkel és az Isten nevére s annyi hitetlen lelki ûdvére hivatkozvân, a magyart fôltartôz- tattâk diadalâban. Igy aztân a bogumilismus jôl-roszul, de tovâbb élt. Az érdekek e harcza kôzepette tunik fol az elsô, tôrténelmileg jobban ismert személyiség, Kulin bân, ki 1204-ig hol elôsmerte Magyarorszàg felsôbb- ségét és elfogadta a katholicismust, hol pedig megûnvân a téritô barâtokat, mint bogumil élt, s Ragusâval, valamint szerb szomszédaival kôtott szôvet- ségekkel fQggetleniteni tôrekedett orszâgât. Mindamellett a magyar felsôség mégis gyôkeret vert, mert a Boszniâval szomszédos, magyar foldesuraktôl birt szlavon megyék mindig huségében âllottak a kirâlyoknak. Mâsfelôl a pâpânak is hatalmas fegyver volt a kezében, a mennyiben elôszôr a dominikânusok harczias rendje irtotta az eretnekeket, azutân pedig a népszerû és a nép lelkéhez szôlni tudô Ferencz-rendiek ismét visszahôditottâk a bogumiloktôl a nyugati dalmât részeket és onnan hatottak magâra Boszniara. Kulin bân belfôldi bosnyâk nemzetség sarja. Csalâdjânak, ûgy lâtszik, a Bosna folyô kozépsô vidékén és a Lasva mentén voltak birtokai. O maga elôkelô tôrzsfô s kifelé feje vala az orszâgnak, mely Bosna néven mâr is bizonyos politikai egyéniséggel birt. Igy magyarâzhatô az a kôrûlmény, hogy az egyes bosnyâk tôrzsek a byzantin fôhatalom megszûnése utân a leg- elôkelôbb tôrzsfônok vezetése alatt egyesultek. Kulin elsô tôrténelmileg igazolt vezére népének, mely emlékét a mai napig megôrizte. Egy nem rég a visokôi kerûletben talâlt fôlirat (1204) irja: „Adjon az Isten Kulin bânnak és feleségének, Vojsavânak, egészséget." Kulin halâla utân valôszinuleg egyik rokona, Ninoslav bân (1204— 1251), lép elôtérbe oly idôben, mikor Magyarorszàg erélyes pâpâk, de gyônge kirâlyok vezetése alatt kifelé nem gyakorolhatott nagy hatâst. Ninoslav, az utôd, a Kulin bân politikâjât eredményesen folytatta. Méltôsâgât a bogumil mozgalomnak kôszônheté, mely Kulin bân katholikus utôdait, Istvânt (l 204— 1 233-ig) s ennek fiât, Sebislavot, Usora urât, mellôzvén, Ninoslavot juttatâ a hatalomra. Azonban koronként ô is engedni volt kénytelen az elôre tôrô katholicismusnak s midôn II. Andrâs erélyes fiânak, Kâlmânnak halâla utân a kaloesai érsek vette ât a katholikus propaganda intézését, a Szâva mentén is megindûl a katholikus mozgalom és fôlvirâgzik a magyar kirâlyoktôl javadal- mazott bosnyâk katholikus pûspôkség. A spalatôi és ragusai érsekek, kik a téritô barâtokkal folyton vetélkedtek s mâr a Ferencz-rendiek irânt valô daczbôl sem viselkedtek elég keményen a bogumilismussal szemben, nem is