Page - 203 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

203 Chulmiâra valô aj)ai jussât âtengedni, az ôzvegy kirâlyné meg haragudott ôcscsérc, a ki személyes ellenségeivel szôvetkezett. Igy induit meg az a véres pârtvillongâs, mely Kis Kârolynak, a magyar punkôsdi kirâlynak (1386) s az anyakirâlynônek életébe kerûlt. A magyar âllamhatalom annyira elgyôngult, hogy a dalmât parti vârosokat sorsukra bizta. A lâzadâs folyamân pedig az oszmânok fôlkerekedvén, halâlos csapâst mértek Lâzâr fejedelemrc Ô-Szerbiâban. A dreznicai sziklafôlirat Lajos kiràly nevével. Murad szultàn, ki basâinak szerencsés csatârozâsaival kczdé meg a harczot, egy csapâssal akarta az adriai déli partvidéket hatalmaba ejteni. Lazâr fejedelem, a ki azonkép, mint Tvrtko, a dalmât fôlkelôkkcl egyetemben pusztitâ a mai kelet- szerbiai, akkor magyar birtokokat, végsô szukségében szomszédaihoz, kôztilk Tvrtkôhoz is, fordult. A Rigômczôn (1389 jûn. 15., tôrôk forrâsok szerint aug. 9.) vivtâk azt a nagy harczot, melynek egyes részleteirôl szâzadok 6ta zeng az ének. Kôvctkezménycit illetôleg ugyan tùlsâgos fontossâgûnak tartjâk ez ùtkôzetet, de az éjszaknyugati Balkân-félszigct tôrténetének zârôkôve kétség- 26*