Page - 228 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

228 Erre a kôzép-kori fejlôdési rétegre kerûl 1463 ôta a török nagy âtalakûlâs, melyet azonban nem lehet az imént vazolt bosnyâk-szerb âllapotokkal szemben olybâ venni, mintha ezt az utöbbi kulturât immâr valami durva barbâr nép- vândorlâs semmisitette volna meg. A török kultura sémi-byzantin elemekkel szaturâlt rendszer, mely e délszlâv kis âllamokét nagyban tulszârnyalta s eleinte mindenkép nagyobb biztonsâgot nyùjtott, mint a régi bosnyâk rablôvilâg. Négy- szâz évbe kerûlt, mig a tôrôkség szivös gyökerei elszikkadvân, ez orszâgok üjböl a nyugoti fejlôdéshez csatlakoztak. A törököknek eleinte erélyes szervezô képessége alkotta meg a mai egységes Boszniât abban az arânyban, a mint a kôzépkori bosnyâk terûleteket aprôdonként meghödoltatta. A hôditâs csak akkor vâlt teljessé, mikor Buda, a kereszténység nagy végvâra kezökre kerûlt. Erre valô tekintettel a bosnyâk kôzép-kor tôrténete voltakép nem a kirâlysâg megdôltével végzôdik, hanem voltakép Mohâcsig (1526), illetôleg Jajcza vârânak elestéig tart. A bosnyâk hûbéres kirâlysâg helyébe Mâtyâs kirâly magyar urasâga kôvetkezék, mely mintegy 60 évig a hajdani bosnyâk kirâlysâg éjszaki és éjszaknyugati részét, mint sajât âllami terûlete katonai sarokbâstyâjât védelmezte. Alig, hogy Bosznia elesett, Mâtyâs kirâly birodalma déli hatârânak védelmére sietett. Mâr 1463 ôszén seregével a mai bosnyâk Krajinâba (Bihâcs, Banjaluka és Jajeza) hatolt, eleve tudvân, hogy a török höditö majd errôl az oldalrôl tâmad a magyar hatârra. Fôltevésében nem esalatkozott ; a törökök kôzeledtét mâr is jelzék az Alsö-Duna s a Szâva vidékén végbement dûlâsok. Ezért legelôbb a mai Szerbia partvidékét tisztitâ meg az ellcuségtôl s azutân kipihent csapatokkal nyomùlt Boszniâba. A rosz utak s a kemény tél nagy bajokat okoztak seregének; mindazonâltal hârom hönapi harczok utân elfoglalta Jajczât, Hrvoja hires vârât s az egész kôrnyéket meghödoltatta. Mâtyâs meg is becsûlte e vâr birtokât, „mert azt a sebet — igy ir II. Pius pâpânak, — melyet Bosznia romlâsa ejtett a kereszténységen, most mâr be lehet hegeszteni. Ez a seb Europânak nem csak a vâllât érte, hanem szivéig volt hatolandô, s csakhamar ellepte volna egész testét." A mennyi bânatot okoza Bosznia bukâsa, annyira ôrvendezének most a pâpa s a kereszténység. A pâpâk régi optimismusa üjböl fôléledt. Mâtyâs azonban, a ki alaposan ismerte a keleti âllapotokat, igen érezte katonai mûve- letének nehézségeit; mert bâr Eurôpânak akkor legjobb gyalogosait, a cseheket legyôzte, a török kôzeledtének hirére Jajcza ostromâtôl nagyon tartott.