Page - 276 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

27G lásának szokásában keleti szomszédjaikkal, a thrákokkal osztoztak. Bosznia nagy sírmezóinek, kivált a Glasinacon lévóknek átkutatása eddigelé mintegy 6o torténelem elótti korból való koponyát juttatott folszínre; de,egy részüknek nagyon hiányos épsége miatt csupán 45 és azok is csak részben értékesíthetók a tudományos vizsgálat számára. E koponyáknak Vtrchow, Weisbach és e Czikk szerzóje eszkozolte mérései némely részlctekre nézve ugyan elütó, de egészben mégis megegyezó eredményt mutatnak, a melyból kitetszik, liogy a Glasinac hajdani lakói embertani tekintetben keverék népfaj valának. Jókora számú (mintegy 30 százaléknyi) hosszú, keskeny és nem igen magas, tehát kevéssé oblüs koponya mellett ugyanis kórúlbelúl ugyanannyi nagy és igen nagy, széles és magas koponyát találni. Leggyakrabban azonban, vagyis 40-nél nagyobb százalékkal az ú. n. mesocephal, vagyis kózepes méretú koponyák fordúlnak eló kóztük, a mi a hosszú és róvid fejúek kozótt évek során át tórtént keveredésre mutat. Ennek megállapítása a Balkán népeinek embertani osztályozására vonat- kozólag kiváló fontosságú. Tórténelmi bizonyosság ugyanis, hogy a mai albánok, ha nem is valamennyien, de mindenesetre a nagy tóbbségük egyenes leszármazói a hajdani illyreknek. Embertani tekintetben tehát elódeikhez hasonlóknak kellene lenniók. Amde némely igen tekintélyes kutatók, mint pl. Weisbach, Tappeiner és mások azt állítják, hogy az albánok a feltúnóen rovid /ejü (brachycephal) népek sorába tartoznak, a mi természetesen nem maradhatott hatás nélkül a Glasinac óskori lakóinak hová tartozósága meg- itélésében. Ha ugyanis a mai albánok valóban általán róvid fejúek, akkor a Glasinac-fensík hajdani lakói, a kik kózott annyi hosszú és kozepes fejü akad, nem lehettek illyrek. Weisbach Csakugyan e nézeten van s azt véli, hogy „a Glasinac régi lakói talán nyugatról bevándorlott kereskedó-gyarmatosok valának", s részben Virchow is e nézethez csatlakozik, azt mondván, hogy „a hosszú szabású koponyák talán idegen eredetú kereskedókéi voltak, a kik itt haltak és temettettek el". A foltevésnek azonban ellene mond az, hogy egyes sírokban vegyest róvid és hosszú szabású koponyák is találkoztak, továbbá hogy a hosszú fejúek sírjaiban ugyanolyan fegyvereket, ékszereket és egyéb melléjük temetett tárgyakat leltek, a milyeneket a róvid fcjúekében. Ha tehát a hosszú fejúek csakugyan idegenek lettek volna, sem a belfóldiekkel együtt, sem velük egészen egyenló módon eltemetve nem találnák óket. ' Már most az a kérdés, vajon az albánok csakugyan olyan kivétel nélkül róvid fejúek-e, mint Weisbach és Tappeiner mondják. Már pl. Cyprien-Robert