Page - 285 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

2 A boszniai czigdnyok embertani leirâsânâl mindenekelôtt két fô csoportra kell ôket osztanunk, melynek egyikébe a mohamedân, mâsikâba a keresztény czigânyok, vagy ü. n. karavlahok tartoznak. E fôlosztâs nem csupân a vallâs- beli kûlônbségen és a hagyomânyon alapûl, hanem nyelvi tekintetbôl is igazolt. A mohamedân czigânyok nyelve ugyanis, a melylyel egymâs közt élnek, csupân kevés szâmu olâh elemmel elegyûlt, mig a karavlahok romlott olâh nyelven beszélnek. Amazok, ügy lâtszik, mâr a XV. szâzadban vândoroltak be Ô-Szerbiân ât Görögorszägbol, mig emezek Româniâbôl Bolgârorszâgon és Szerbiân keresztûl juthattak Boszniâba. A mohameddn czigânyokat életmôdjuk és embertani eltéréseik alapjân két csoportra, az û. n. sâtoros (sergaéi, gurbeti, firauni) vagy fekete czigânyokra, és a megtelepûlt vagy fehér czigânyokra kell osztani. Amazok félnomddok, kik az év egy részén ât idestova kôborolnak az orszâgban, vagy legalâbb az enyhébb évszakban âllandô lakâsaik mellett is sâtrakban tanyâznak. Emezek ellenben mâr egészen leszoktak a vândorlâsrôl és âllandoan egy-egy helyen s hâzakban laknak. A fekete czigânyok csak lâtszatra mohamedânok és a lakossâg nem is tekinti ôket azoknak. A vallâsi gyakorlatokkal nem tôrôdnek, nôik lefâtyolozatlanul jârnak s maguk kôzt csak a sajât nyelvükön beszélnek. A fehér czigânyok ellenben pontosan megtartjâk vallâsuk tôrvényeit, nôiket lefâtyo- lozzâk és az orszâgban jâratos nyelvvel élnek. A fekete czigânyok tôbbnyire kolompârok, lôcsiszârok, vagy tolvajok; a fehérek kûlônféle mesterségeket gyakorolnak, vagy fôldmivesek. Testalkotâsuk tekintetében a mohamedân czigânyokrôl a kôvetkezô két, némely lényeges pontban eltérô képet adhatni: A fekete czigdnyok majdnem kivétel nélkûl kôzéptermetûek (1678 milli- méter), sovânyak és finom csontozatuak ; tôbbnyire sôtétbarna bôruek, sima, sôtétbarna vagy fekete hajuk és leggyakrabban sôtét- vagy vilâgosbarna szemùk van. Vilâgos, kivâlt szürke szemûek ugyan nem épen nagyon ritkâk, de mégis csak mintegy 18 szâzaléknyi van kôzôttûk. Arânylag kis fejiik (melynek a vizszintes kerulete 546 milliméter) hosszu, igen keskeny, a miért is legnagyobb részt dolichocephal szabâsu (71.4 szâzalék) ; kôzepes (mesocephal) koponyaszabâsuak 25.0 és rôvid fejûek csak 8.6 szâzalék- nyi arânyban fordülnak elô. Az âtlagos koponya-mutatôjuk 74-9- Arczuk nem épen szokatlan szélesség mellett kôzépmagas, fôl- és lefelé keskenyedô. Tôbb- nyire hâtra hajld homlokuk keskeny és alacsony; kôzép nagysâgû élénk szemeik mélyen ulôk, orruk kôzepes hosszûsâgu és tôbbnyire széles; a szâjuk széles,