Page - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

306 kolo (tünderkör) — övezi. Halandó ember, ha be találna lépni e körbe s meg- zavarná a tündérek ünnepét, szörnyen meglakolna, mert elvennék az eszét. A vilák a monda és a népdal emlegette hösök némelyikével jó barátságban vannak, védettjük testvéreivé szegödnek, s annak hívására („po bogu sestro!") megjelennek, hogy bajában segítsék, a fenyegetó veszedelemtól megoltalmazzák, bátorítsák és vígasztalják. Sót azt is hiszik róluk, hogy egy-egy halandó férfit szerelmükkel ajándékoznak meg, a mi után azonban gyermeküket hátrahagyva, mindörökre eltúnnek. Erdóben talált gyermekeket ilyen tündérek szülötteinek tart a néphit. A vila kegyét úgy nyeri meg a hós, ha a nélkúl, hogy tündér- voltáról tudna, valami szolgálatot tesz neki. Ez rendesen abban áll, hogy az aranyhajával valami súrú bozótban fonnakadt tündért kiszabadítja. Azt tartják ugyanis, hogy a tündérek, mint a boszorkányok is, ha a hajuknál fogják óket, egészen tehetetlenek. A tündérek korúl szövödött mondák korét a legtisztább koltészet szelleme hatja át, mely kivált a hósénekeket különös bájúakká teszi. Sokkal számosabbak a képzelem e lenge kedves lényeinél azok, a melyeket a néphit az ember életének közelebbi, vagy távolabbi s tobbé vagy kevésbbé hatalmas ellenségeinek s megrontóinak tart. Yészthozó eróknek ilyen megszemélyesített képviselói a Tvora, Mraza, Cinilica, Otrovnica, Krvopilica, Mora, Strava és a Kuga. E nyolcz nótestvér a következö testi vagy lelki bajok szerzóje : a Tvora rágalmakat hint az emberek kozé, a Mraza férj és nö között kelt viszálkodást, a Cinilica rém- képeket varázsol az ember képzelmébe, az Otrovnica megmérgezi a vért, a Krvopilica a vampírhoz hasonló vérszívó szörnyeteg, a Mora a német Truddal egy, a Strava a hirtelen ijedelem személyesítóje, mely kivált a gyer- mekeknél ideggörcsöt szokott okozni, végúl a Kuga a dógvész fehérasszonya. Sok betegséget egyenesen e gonosz szellemeknek tulajdonít a nép, s külonféle büvös szerek, amuletek és imádságok által védekezik ellenök. A nép orvosi tudománya a novényvilág számos kipróbált gyógyszerén kivúl még toméntelen kuruzslást ismer, a melyek nem annyira a beteg testi állapotának természetes úton való enyhítésére, mint inkább a képzelt természet fölötti erók hatalmának megtorésére irányúlnak. A babonás gyógyszerek nagy számából igen sok még az ós hajdankor oroksége s nem egy majdnem szó szerint egyezik a Pliniusnál följegyzettekkel, és szláv elemek kózé számos keleti eredetú is elegyül, nevezetesen a fetis-hitból származtatható kó-amuletek, a melyek mindenikének más-más erót tulajdonít a babona a szerint, a mint más-más kóból vannak.